Magyarországon a gyermekvállalás egyre későbbre tolódik, ami a családpolitikai célok és a születésszám növelésének terén jelentős kihívásokat jelent. Az utóbbi hónapokban csökkent a születésszám, és az adatok szerint az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt azon nők aránya, akik 40 éves koruk felett vállalnak először gyermeket - elemezte a Qubit.
Míg 2000-ben csupán 0,3 százalék volt az elsőszülöttek között az 40 év feletti anyák aránya, 2010-re ez az arány már megháromszorozódott, és 2021-re elérte a 3,6 százalékot. A 2021-es adatok alapján összesen 4731 nő vállalt gyereket 40 éves kor felett, ami a magyarországi élveszülések több mint 5 százaléka.
A késői gyermekvállalás növekvő elfogadottsága párhuzamosan növekvő támogatást eredményezett a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos eljárások iránt. Azonban a támogatás nem mindig vezet ahhoz, hogy a meddőség esetén ténylegesen igénybe vegyék ezeket az eljárásokat. A lap által hivatkozott felmérés szerint a válaszadók 55 százaléka venne igénybe orvosi segítséget meddőség esetén, és 46 százalékuk lombikeljárást választana. Ezzel szemben 27 százalék az örökbefogadást preferálná, míg 17 százalék maradna gyermektelen.
A fiatalok körében is változások figyelhetők meg: a korai gyermekvállalás aránya 2023-ra jelentősen csökkent, hiszen 2001-ben még 20 fölött volt az arány, míg 2023-ra 16,5-re csökkent. Ezzel párhuzamosan csökkent a társadalmi elvárás, miszerint mikor túl fiatal valaki a szülővé váláshoz. Míg 2008-ban átlagosan 19,6 év alatt gondolták azt, hogy egy nő túl fiatal a szülővé váláshoz, 2024-re ez az életkor 18,9 évre csökkent. A férfiak esetében még jelentősebb a változás: 2008-ban 22 év alattiak számítottak túl fiatalnak, 2024-re ez az életkor már 20,1 év.
A fogamzásgátlás terén a 45 évesnél fiatalabb nők körében a legelterjedtebb módszer a fogamzásgátló tabletta. A fogamzásgátlás társadalmi támogatottsága is változik: a 2024-es kutatás alapján a válaszadók 45 százaléka mindenki számára finanszírozná a fogamzásgátlást, míg 40 százalékuk csak bizonyos csoportok számára, például a kiskorúaknak vagy rászorultság alapján.
Az internet szerepe az egészségügyi információk elérésében egyre fontosabbá válik, különösen a fogamzásgátlás és a mesterséges megtermékenyítés témakörében. A 2024-es kutatás szerint az internet az elsődleges forrás a meddőségi eljárások és fogamzásgátlási információk esetében, különösen a fiatalok körében. Az online platformok, mint a TikTok és a YouTube, jelentős szerepet játszanak az információk terjesztésében, bár a szakmai és felhasználói tartalmak között eltérések vannak a megbízhatóság és az elérhetőség tekintetében.
