A szén-dioxid-szennyezés által súlyosbított hőség tavaly Európában közel 50 000 ember halálát okozta, mivel a kontinens a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Ez a gyors felmelegedés olyan természeti katasztrófákhoz vezetett, mint az erdőtüzek és az aszályok, miközben súlyos egészségügyi problémákat is előidézett. A kutatás a Nature Medicine című szaklapban jelent meg, és felhívja a figyelmet arra, hogy a hőség egyre súlyosabb következményekkel járhat, ha nem teszünk lépéseket az alkalmazkodás érdekében - közölte a The Guardian.
Elisa Gallo, az ISGlobal környezetvédelmi epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője szerint az elmúlt két évtizedben megtett alkalmazkodási lépések ellenére a hőség okozta halálesetek száma még mindig túl magas. A kutatás megállapította, hogy a 2023-as hőmérsékletek az elmúlt évtizedekhez viszonyítva 80%-kal több halálesetet okoztak volna, ha az emberek nem alkalmazkodtak volna az emelkedő hőmérséklethez.
A hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek, mivel az emberek fosszilis tüzelőanyagokat égetnek el, és pusztítják a természetet. Ez a folyamat eltömíti a légkört olyan gázokkal, amelyek üvegházhatást okoznak, felmelegítve a bolygót. A kutatás kimutatta, hogy a legnagyobb halálozási arány továbbra is Dél-Európában várható, ahol a hőség már most is komoly problémát jelent. A kutatók szerint Görögországban a legmagasabb a hőség okozta halálozás, ezt követi Olaszország és Spanyolország.
Az erdőtüzek, amelyek Athén közelében pusztítottak, és a többszöri hőhullámok, amelyek kiszárították a környező erdőket, tovább súlyosbítják a helyzetet. Az ilyen extrém hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, és komoly veszélyt jelentenek az emberi életre, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportokra.
Dominic Royé, a Climate Research Foundation adattudományi vezetője szerint az eredmények összhangban vannak más tanulmányokkal, és rámutat arra, hogy jobban nyomon kell követni a hőség hatásait, különösen a legveszélyeztetettebb csoportok esetében. A kutatás szerint az emelkedő hőmérsékletekhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú a halálesetek megelőzésében, de az egyéni intézkedések, például a lakásban maradás és a vízfogyasztás is életmentő lehet.
A kutatók szerint a kormányoknak és az egyéneknek egyaránt fontos szerepe van abban, hogy csökkentsék a hőhullámok által okozott veszélyeket. Dr. Santi Di Pietro, a Páviai Egyetem sürgősségi orvoslással foglalkozó adjunktusa szerint egyszerű intézkedések is segíthetnek, mint például a nap elkerülése a legmelegebb órákban és a megfelelő hidratálás. Gallo szerint azonban az éghajlatváltozást egészségügyi kérdésként kell kezelni, és további intézkedésekre van szükség a hőmérséklet-emelkedés mérsékléséhez.