Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Életmód

Új műhold indul az éghajlat kutatására

10perc.hu
2024. 05. 29.
Új műhold indul az éghajlat kutatására

Az új műhold a klímaváltozás sok kérdésére adhat választ.

A bonyolult európai-japán közös műhold, amely a felhők klímára gyakorolt hatását vizsgálja, sikeresen elindult. Az alacsonyan lévő felhők hűtik a bolygót, míg a magasabban lévők takaróként viselkednek. Az Earthcare küldetés lézer és radar segítségével kutatja majd az atmoszférát, hogy pontosan meghatározza, hol van az egyensúly - közölte a BBC.

A számítógépes modellek egyik nagy bizonytalansága az, hogy a felhőzet hogyan reagál a növekvő üvegházhatású gázokra. Dr. Robin Hogan, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ munkatársa szerint sok modell azt sugallja, hogy a jövőben csökken a felhőzet, ami kevesebb napfényt ver vissza az űrbe, több energia fog elnyelődni a felszínen, és ez erősíti a szén-dioxid által okozott felmelegedést.

A 2,3 tonnás műholdat Kaliforniából, egy SpaceX rakétával indították. Az Európai Űrügynökség (ESA) vezeti a projektet, amelyet az eddigi legösszetettebb földmegfigyelési vállalkozásának nevezett. A műszerek megfelelő működésének biztosítása hatalmas technikai kihívás volt, ami 20 évet vett igénybe a küldetés jóváhagyásától az indításig.

Az Earthcare műhold 400 km magasságban kering majd a Föld körül. Négy műszere van, amelyek együttműködve szolgáltatják az adatokat a klímakutatóknak. A legkönnyebb egy képalkotó eszköz, amely képeket készít az alattuk elhaladó tájról, hogy kontextust adjon a többi műszer méréseihez. Az európai UV lézer érzékeli a vékony, magas felhőket és az alacsonyabb felhők tetejét. Emellett észleli az atmoszférában lévő kis részecskéket és cseppeket, amelyek befolyásolják a felhők képződését és viselkedését. A japán radar a felhők belsejébe néz, hogy meghatározza, mennyi vizet tartalmaznak és hogyan hullik az eső, jégeső és hó formájában. Egy radiométer érzékeli, mennyi energia visszaverődik vagy sugárzódik vissza az űrbe.

Dr. Helen Brindley, az Egyesült Királyság Nemzeti Földmegfigyelési Központjának munkatársa szerint a klímát alapvetően az befolyásolja, hogy mennyi sugárzás érkezik a Naptól és mennyi távozik vissza az űrbe. Ha növeljük az üvegházhatású gázok koncentrációját, csökken a kifelé irányuló energia mennyisége, és a klíma felmelegszik.

Az Earthcare adatai nemcsak hosszú távú klímaváltozási előrejelzésekre, hanem a mindennapi időjárás-előrejelzések javítására is használhatók lesznek. Például egy vihar fejlődése befolyásolható az általa megfigyelt felhők állapota alapján.

A küldetés tudományos koncepcióját Prof. Anthony Illingworth, a Readingi Egyetem munkatársa és kollégái 1993-ban javasolták. Illingworth szerint ez egy álom beteljesülése, hogy a műhold végre repülhet. A térbeli lézer vagy lidar fejlesztése nagy kihívást jelentett, ami késést és költségnövekedést eredményezett.

Az Earthcare küldetés ipari fejlesztését az Airbus-Németország vezette, a műhold alapvázát pedig az Egyesült Királyságban építették. A brit Thales Alenia Space UK radiométert, a Surrey Satellite Technology Ltd pedig a képalkotó eszközt szállította. Az Earthcare adatait feldolgozó földi rendszereket a GMV-UK készítette elő. A japán űrügynökség, a Jaxa a műholdnak a "Hakuryu" vagyis "Fehér Sárkány" nevet adta, amely a japán mitológiában víz és ég uralkodója. A műhold fehér szigetelése és hosszú napeleme is sárkányfarokra emlékeztet.




Főkép forrása:
Illusztráció

További cikkek