Világszerte ötből három ember azt mondja, hogy az egészségügyi rendszere túlterhelt. A 34 országban megkérdezettek fele azonban jónak írja le országa egészségügyi szolgáltatásainak minőségét - derül ki az Ipsos nemzetközi felméréséből, melyet július és augusztus között végeztek.
A válaszadók közül a magyarok találják a legrosszabbnak hazájuk egészségügyi ellátását. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok 53 százaléka tartja rossznak vagy nagyon rossznak azt az egészségügyi ellátást, amit ő és családja kap. És csak 14 százalék mondta, hogy jó vagy nagyon jó - írta a felmérés alapján a Telex.
Nem csoda, hogy abban mindenki egyetért, hogy a magyar egészségügy átalakításra szorul, és az ágazat irányításával megbízott Pintér Sándor be is nyújtott egy javaslatot erre. A gond csak az, hogy az egészségügy résztvevőit meg sem kérdezte a belügyminiszter, hanem kijelentette, hogy ehhez nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.
Az előterjesztés teljes szövegét a Medical Online hozta nyilvánosságra, amiből egyértelműen látszik, nem egészen szakmai, mint inkább gazdasági átalakításról van szó. Például az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, így bárhova vezényelhetőek lesznek az orvosok és nővérek.
Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek. Az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-ig.
Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki Fotó: freepik.com
2023. január 1-től szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása – ez jelenleg 27 százalékos.
A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-ig számolnák fel, míg a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban. Az ügyeleti központok kialakítása és irányítása az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) kerül, amely 81 járásban 102 helyen tervezi az ellátás megszervezését.
A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. A fennmaradó időszakban a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.
2023. július 1-től államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. 2023. március 1-től a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.
A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik Fotó: freepik.com
A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában. A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik, míg a kórházakban a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.
A Magyar Orvosi Kamara nem fogadja el azokat, a sajtóban megjelent módosítási terveket, melyeket a minisztérium törvényjavaslat formájában kíván a kormány elé terjeszteni – tette közzé a testület a honlapján hétfőn. A MOK többek között közölte, a tervezetet a kamarával nem közölték és egyeztették, valamint az előkészítésben a korábbi ígéretekkel ellentétben nem vehettek részt.
„A tervezetről szakmai szempontból érdemben csak azt követően tudunk nyilatkozni, hogy ha az előterjesztést eredeti formájában, részletesen megismertük” – zárta a közleményét a szakmai plénum.
