A sáfrányt az egyik legősibb gyógynövényként tartják számon, vörös aranynak is nevezik. Jótékony hatásairól már közel 4000 évvel ezelőtt, az ókori írások is beszámoltak, napjainkban pedig egyre több szakember foglalkozik azzal, hogy klinikai kutatásokkal is igazolják az évezredek alatt megismert és tapasztalt gyógyhatásokat.
A sáfrányban sokféle hatóanyagot, többek között safranolt, krocilt és krocetint találtak. Ezek antioxidánsok, amik hozzájárulnak a szabadgyökök és az oxidatív stressz elleni védekezéshez és fenntartják a szervezet egészséges egyensúlyát.
„Előszeretettel használják „kiegyensúlyozó”, hangulatszabályozó és stresszoldó hatása miatt is. A kutatások azt mutatják, ha valakinek hangulati zavarai vannak, akkor a sáfrány egyik hatóanyagai képesek visszaállítani a szabadgyökök egyensúlyát, ezáltal rendszeres fogyasztása hangulatjavító hatású” – mondta el a 10perc.hu kérdésére Heckenberger-Nagy Evelyn, pszichológus és dietetikus.
A stressz természetes gyógyításán kívül afrodiziákumként évezredek óta használják, már a rómaiak is ezzel tömték meg párnáikat vágykeltés céljából. De egyre többet beszélnek szemvédő hatásáról is, kutatók úgy hiszik, eredményesen segíthet az öregedés okozta látáskárosodás megelőzésében, vagy, hogy jótékony hatással lehet a memóriára.
„Érdemes négy, hat, vagy akár nyolc héten keresztül alkalmazni, de a kutatások szerint nyugodtan fogyaszthatjuk a sáfrányt addig, amíg a stresszhelyzet az életünkben meg nem oldódik. Ám fontos tudni azt is, hogy harminc mg/nap a javasolt dózis” – emelte ki a szakember.
