Azt már ismert, hogy a jó mesék fejlesztik a kicsik szókincsét, viselkedési modelleket, példákat állítanak eléjük, megoldási módszereket tanítanak nekik. Arról kevesebb szó esik, hogy hogyan érdemes mesélni, mitől lesz a meseolvasás élmény mind a szülőknek, mind a kicsiknek.
A mesék a felelős szülők eszközeiként szolgálhatnak, hogy a gyermekek – életkorukból adódó – kihívásainak leküzdésében a kicsik segítségére siethessenek. A kisgyermekeknek támaszt jelenthetnek a legkritikusabb pillanatokban, mivel a 3-6 éves korosztály sok esetben előzmények nélkül szembesül az intézményes közegbe lépésekor egy sor új kihívással, különösen fontos, hogy rendelkezésére álljanak pozitív minták, tapasztalatok, amelyekre támaszkodva legyűrheti a nehézségeit.
„A mesék jelentőségét nem lehet kellőképpen hangsúlyozni. A gyermek a mesén keresztül tanul és érez, mivel a mese megismertet, megértet, megéreztet, megéltet, feldolgoztat és örömöt ad a mindennapokban. Egy képzeletbeli világ közös megismerése, egy kaland együttes átélése nem pótolható semmivel” – állította a 10perc.hu kérdésére Polgár-Nagy Ágnes pedagógiai-szakpszichológus, aki úgy véli, ennek a folyamatnak, élménynek a szülő is része kell, hogy legyen.
Nagyon fontos, hogy a gyerek számára a mese az átélés csodás élménye legyen, és ne érezze a tanítás, gyógyítás célját – kivéve, ha tanmesét olvasunk neki. Ezért lényeges, hogy a meseolvasás után, főleg, ha az esti mese, kerüljük a tanulságok levonását, az okítást, a visszaidézést, mert akkor pedagógusává válunk gyerekeinknek, és a mese eredendő funkciója elvész. Bíznunk kell a meseíróban, hogy a mese önmagában segít, elég, ha elolvassuk, és témája, felépítése segíti gyerekünket.
