Mi a különbség a füst és a pára között? Hogy lesz a dohányból pára? Mi a különbség ezek összetételében? Kutatók adtak tudományos magyarázatot ezekre a kérdésekre, beszámolva a saját és a tőlük független kutatóintézetek vizsgálati eredményeiről, valamint megválaszolva az érdeklődők kérdéseit is az ősszel tartott Open Science konferencián.
A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, ahogyan azt sem, hogy mindez komoly népegészségügyi problémákat okoz. Jelenleg világszerte több mint 1,3 milliárd ember dohányzik, és ez a szám az előrejelzések szerint a közeljövőben sem változik számottevően. Magyarországon ma több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen.
Azt tehát már mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, de hogy mitől is káros, azt már kevesen. A tudományos kutatások szerint a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásért elsősorban a dohány égésekor a füstben keletkezett káros vagy potenciálisan káros anyagok (HPHC) a felelősek, ráadásul összesen 93 vegyi anyag mutatható ki a cigarettafüstben és hozható összefüggésbe különböző betegségek kialakulásával. Ezek pedig nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is egyaránt károsak.
A tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően a kutatók az elmúlt években a hagyományos dohánytermékek helyett már olyan termékek fejlesztésén dolgoznak, amelyek használata során füst helyett pára képződik. A cél az, hogy csökkentsék a szervezet kitettségét azoknak a káros vagy potenciálisan káros anyagoknak, amelyek a füstben megtalálhatók. Ahhoz, hogy az égés, és az égés során keletkező füst elkerülhető legyen, olyan technológiák fejlesztésén dolgoznak, amelyek révén a dohány csak hevül, de nem ég el. A cigaretta égésekor keletkező 800 Celsius fokos hőmérséklethez képest ugyanis ezek az alternatív technológiák csak hevítik a dohányt és/vagy a nikotint, így nem jön létre égés, és így füst, valamint kátrány sem képződik.
Az előrejelzések szerint azonban sajnos még egy jó ideig lesznek olyan emberek, akik nem szoknak le a dohányzásról. Még annak ellenére sem, hogy tisztában vannak a dohányzás súlyos következményeivel. Így számos szakértő egyetért abban is, hogy a kizárólagosan a korlátozásra építő politika sajnos nem célravezető, mint ahogy megtiltani sem lehet felnőtt emberek számára a dohányzást, éppen ezért előnyös lehet egy, az ártalomcsökkentést a központba helyező megközelítés alkalmazása. Éppen ezért adhat bizakodásra okot a Philip Morris által elvégzett vizsgálat eredménye, miszerint a hevítéses dohánytermékek használata nyomán keletkező pára jóval hamarabb „ürül ki” a levegőből, mint a dohányfüst.
