A Magyar Madártani Egyesület (MME) közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. Az énekesmadár-etetési időszak az őszi első fagyoktól azok tavaszi megszűnéséig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.
Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az énekes madaraknak adható téli madáreleségek négy nagy csoportba sorolhatók. A napraforgó már önmagában is elegendő, emellett sose feledkezzen meg senki az alma, különböző bogyók – vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal – etetőkbe való kitételéről sem. Az állati zsiradék – háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó – és az ivó- és fürdővíz kihelyezése is fontos, a befagyott itatókban pedig szükség van a naponkénti vízcserére.
Az énekes madarak téli etetésével szemben a vízi madaraknál ez tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és pusztítja el az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A vízi madarak esetében a kenyérrel való táplálás megbetegíti a madarakat, például kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozhatja. Növeli továbbá a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését.
