Bár a világ egyik leggazdagabb emberéről van szó, Jeff Bezos hivatalos fizetési papírja láttán bárki felvonná a szemöldökét. Miközben az Amazon alapítója több száz milliárd dolláros vagyon felett diszponál, az általa felvett éves alapbér évtizedek óta változatlan: mindössze 81 400 dollár (körülbelül 26,2 millió forint).
Ez az összeg amerikai viszonylatban nemhogy nem kirívó, de a Bureau of Labor Statistics adatai szerint még egy átlagos, tapasztalt építőipari munkás keresetét sem feltétlenül éri el.
Miért tartja alacsonyan a bérét?
Bezos a The New York Times DealBook konferencián őszintén beszélt motivációiról. Elmondása szerint a döntés mögött morális és gyakorlati okok is álltak:
-
Már volt elég részvénye: Mivel az alapítás óta övé a cég jelentős része, nem érezte szükségét további „ösztönzésnek”.
-
Etikai aggályok: Rosszul érezte volna magát, ha hatalmas készpénzösszegeket vesz ki a vállalatból fizetésként, miközben a vagyona a részvények értékével együtt nő.
Bezos jelenleg az Amazon részvényeinek nagyjából 8 százalékát birtokolja, ami hozzávetőlegesen 225 milliárd dollárt ér – ez magyarázza, miért nem okoz neki gondot az alacsony bér.
A milliós „apróbetűs” rész: Biztonság és utazás
Bár a fizetése szerény, az Amazon nem sajnálja a pénzt alapítója védelmére. A Fortune jelentése szerint a vállalat évente mintegy 1,6 millió dollárt (több mint félmilliárd forintot) költ Bezos biztonsági szolgálatára és üzleti utazásaira. A cég érvelése szerint ez a kiadás „különösen észszerű”, figyelembe véve, hogy Bezos soha nem kapott részvényalapú bónuszokat, és alapbére is jelképes.
Összehasonlításképpen: utódja, a jelenlegi vezérigazgató, Andy Jassy alapfizetése 365 ezer dollár, ám jövedelmének oroszlánrészét – a legtöbb modern tech-vezetőhöz hasonlóan – ő is részvénycsomagokban kapja.
A 60-ból 40 befektető nemet mondott
A mai, napi 2 milliárd dolláros bevételt termelő Amazon története egy garázsból indult 1994-ben. Bezos felidézte, hogy a kezdeteknél 60 befektetővel tárgyalt, és közülük 40 elutasította az ajánlatát, miszerint 5 millió dollárért a cég 20%-át adta volna. Sokan akkoriban még azt sem értették, mi az az internet – ez a 40 ember ma valószínűleg a történelem legrosszabb üzleti döntéseként emlékszik a nemleges válaszra.
