Európai színvonalúvá szeretné tenni a hazai mentőellátást Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szeptemberben kinevezett főigazgatója. A Köböl Anita kormányszóvivőnek adott interjúban a gyorsabb kiérkezést, a betegellátás minőségének javítását és a mentődolgozók megbecsülését nevezte meg fő céljaként – számolt be az Index.
Constantinovits szerint nehéz pontosan megmondani, hol maradt le az OMSZ az európai színvonaltól, mert hasonló országos rendszerből kevés van Európában, és több mutatót korábban nem is mértek. Úgy látja, egyes területeken jól teljesít a szolgálat, másokon komoly az elmaradás: példaként a kampányszerű beszerzések miatt elöregedett mentőautó-flottát említette.
Hőtérképek és rugalmas mentőállomások
A főigazgató szerint a lakosság leginkább azt érzékeli, milyen gyorsan érkezik a segítség, milyen színvonalú az ellátás, és hogyan kommunikálnak a mentősök. A kiérkezési idő országosan jelenleg 24–26 perc, ezen mindenképpen javítani kell. Ehhez szerinte nem elég több autót venni és több embert felvenni, a meglévő kapacitásokat kell hatékonyabban elosztani. Prediktív modellekkel és hőtérképekkel megbecsülhető, hol és mikor várható több riasztás, a mentőegységek pedig ennek alapján dinamikusan mozognának, nem feltétlenül az állomásokon várakozva. Akár ideiglenes, egy-két évre szóló állomást is nyitnának például egy épülő gyár közelében.
A P1–P5 kategóriák pontosabb alkalmazása is gyorsíthat: az életveszélyes eseteknél, például újraélesztésnél, fulladásnál vagy infarktusnál minden perc számít, a P4-es és P5-ös eseteknél viszont a beteg akár jobban is járhat, ha maga megy el az alapellátásba vagy szakrendelésre. A tervek szerint idővel a diszpécserek azt is közölhetik majd, várhatóan hány perc múlva érkezik a mentő.
Méltányossági kultúra és életpályamodell
Constantinovits kulturális változást is szeretne, ennek központi eleme a „just culture”, vagyis a méltányossági kultúra. Ennek lényege, hogy hiba esetén se automatikusan az egyént, se kizárólag a szervezetet ne hibáztassák, a dolgozók pedig merjék feltárni hibáikat, hogy az egész szervezet tanulhasson belőlük. Ez szerinte nem jelenti azt, hogy a hibáknak ne lenne következménye.
A dolgozók megtartására a kormánnyal együtt komplex életpályamodellt dolgoznak ki, amely a fizetés mellett a kompetenciáknak megfelelő feladatokra és a folyamatos képzésre is kiterjed. A főigazgató maga is szeretne mentőautóra ülni és részt venni a betegellátásban. Elmondása szerint az első száz nap egyik eredménye a kiérkezési idők átláthatóvá tétele volt, a következő száz napban pedig megkezdik a strukturális átalakítást és egységes betegvisszajelző rendszert vezetnek be.
