Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint 2027 az átmenet és a közös stratégiaalkotás éve lesz. Ezt a Kultúra2028 című szakmai konferencián mondta. A tárca megkezdi az ország kulturális stratégiájának kidolgozását, és ezzel párhuzamosan a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) új működési és finanszírozási modelljét is elkészíti – derül ki az NKA pénteki közleményéből, amelyről az Infostart számolt be.
A kulturális finanszírozás jövőjéről szóló tanácskozást az NKA és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közösen szervezte november 17–18-án Budapesten. Tarr Zoltán, aki egyben az NKA elnöke, arról beszélt, hogy a magyar kulturális élet megújítása az egész társadalom számára fontos.
„Kulturális rezsim helyett kulturális rendszert szeretnénk létrehozni, együtt az alkotókkal, az intézményekkel, a szervezetekkel és a fogyasztókkal. A kulturális rendszerváltás lényege, hogy a politikai hatalom ne tekintse a kultúrát saját tulajdonának” – mondta Tarr Zoltán.
A miniszter elmondta, hogy vitaanyagot készítenek, és azt szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátják. Az anyag az ágazat elképzeléseire, az eddigi szakmai egyeztetésekre és a konferencián megfogalmazott ajánlásokra épül. „Céltudatosan és felkészülten veszünk részt az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználási tervezésében” – tette hozzá.
Bizalom, vidék, fiatalok
A közlemény szerint a kultúráért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kulturális kormányzat egyik legfontosabb célja a szakma és a társadalom bizalmának visszaszerzése, és ehhez a politikát ki kell vonni a kulturális életből. Nagy Ervin kiemelt feladatnak nevezte a fiatalok kulturális nevelését, a vidéki kulturális kínálat bővítését és a magyar kultúra nemzetközi kapcsolatainak erősítését.
Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelmi államtitkár arról beszélt, hogy a kulturális intézmények csak megfelelő működési feltételek mellett lehetnek szakmailag önállóak. „Kiszámíthatóság nélkül nincs nyugodt alkotómunka, és nincs hosszú távú tervezés sem” – idézte az államtitkárt a közlemény.
Kiszámíthatóságot és átláthatóságot kér a szakma
Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke szerint önmagában nem elég átalakítani a pályázati rendszert. Úgy látja, az elmúlt években alapvetően megváltozott, hogyan fogyasztják az emberek a kultúrát, és a támogatási rendszernek ehhez kell igazodnia.
Az alelnök szerint a résztvevők sok kérdésben ugyanarra jutottak. A legfőbb igényük a kiszámíthatóság volt: rendszeres pályázati menetrend, előre tervezhető döntési és kifizetési határidők, valamint többéves támogatások. Azt is kérték, hogy a szakmai szervezetek valóban beleszólhassanak a támogatási célok, a pályázati kiírások és az értékelési szempontok meghatározásába. Sok javaslat érkezett a kollégiumi rendszer átalakítására is. A résztvevők nagyrészt egyetértettek abban, hogy a döntések szakmai indoklásának, az összeférhetetlenségi szabályoknak és a támogatások felhasználásának mindenki számára követhetőnek kell lennie.
A konferencián kétszáz résztvevő dolgozott nyolc szakmai műhelyben. A témák a szépirodalom és könyvkultúra; a fotó-, ipar- és képzőművészet; az építőművészet és örökségvédelem; a közművelődés és népművészet; a zene és könnyűzene; a színház- és táncművészet; a közgyűjtemények, valamint a fesztiválok voltak. A műhelyekben a jelenlegi támogatási rendszer tapasztalatait és gondjait vitatták meg, és konkrét javaslatokat is tettek a megújításra.