A Kecskeméti Törvényszék megszüntette Bús Balázs letartóztatását, és bűnügyi felügyeletet rendelt el vele szemben. Bús a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnöke és Óbuda korábbi fideszes polgármestere. Június óta volt letartóztatásban, és a döntés nyomán még szombaton elhagyhatja azt. Erről a törvényszék sajtóosztálya szombaton tájékoztatta az MTI-t.
Két feltétellel távozhat
Sárközy Szabolcs sajtószóvivő tájékoztatása szerint a nyomozási bíró az ügyészség indítványára döntött. A vádhatóság egy védelmi indítványnak adott helyt, amikor maga kezdeményezte a kényszerintézkedés enyhítését. A szóvivő szerint a bűnügyi felügyelet idején Bús Balázs nem hagyhatja el Komárom-Esztergom megye területét, és hetente kétszer jelentkeznie kell az Esztergomi Rendőrkapitányságon. A döntés azonnal végrehajtható.
Bús Balázst június végén tartóztatták le. A kényszerintézkedést október 22-én a járásbíróság első fokon, november 4-én pedig a Kecskeméti Törvényszék másodfokon, jogerősen meghosszabbította december 25-éig. A bíróság akkor a bűncselekmény megalapozott gyanújára hivatkozott. Indokként azt is felhozta, hogy biztosítani kell a gyanúsított jelenlétét, és fennáll a veszélye annak, hogy megnehezíti vagy megakadályozza a bizonyítást.
Mit tartalmaz a gyanú?
Az NKA működése miatt indult büntetőeljárásban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak. A megalapozott gyanú szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát arra használták, hogy az alap vagyonát tömegesen, a jogszabályokkal és az alapító határozattal ellentétesen osszák szét. A kollégium Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, fideszes országgyűlési képviselő irányításával működött, aki az alap elnöke volt. A gyanú szerint a 2025. július 1-jétől meghirdetett egyedi pályázatra érkezett kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül hagyták jóvá. A pénzt a 2026-os országgyűlési választás kampányköltségeire és a kérelmezők saját céljaira költötték.
A gyanúsítás szerint a gyanúsítottak és társaik kettős eljárásrendet működtettek. Célja az volt, hogy az NKA vagyona politikai szempontok és a választókerületi lefedettség szerint oszoljon el. A gyanú szerint a támogatásokról nem az ideiglenes kollégium döntött, hanem a volt miniszter és esetleg más személyek. Ez a formális eljárás előtt történt, több esetben még a kérelem beadása előtt. A gyanú szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között a kollégium nevében kiállított támogatói okiratokkal 1079 esetben használták fel a vagyont a törvényi céloktól eltérően. Ez a gyanúsítás szerint 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek.