Nem hallgatja meg Magyar Péter miniszterelnököt a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság: a Fidesz-KDNP erre vonatkozó javaslata szerdán három igen és három nem szavazattal elbukott. Az ülésen Bárándy Péter és Draskovics Tibor volt igazságügyi minisztert hallgatták meg. A Fidesz azt kezdeményezte, hogy a Völner–Schadl-ügyben elhangzott állítások után a miniszterelnököt is idézzék be.
Az Index beszámolója szerint a fideszes Balla György ügyrendben kifogásolta, hogy a szavazás előtt nem indokolhatta a javaslatot, majd azt mondta, hogy Varga Judit meghallgatása alapján Magyar Péter „hazudott a nyilvánosságnak”. A bizottság elnöke erre közbeszólt.
„Ez rég nem ügyrendi, megvonom a szót” – közölte Toroczkai László.
Balla később azt mondta, hogy Magyar Péter „befenyítette” a bizottság elnökét, ezért nem engedte, hogy ismertesse a javaslatát. Toroczkai erre azt válaszolta, hogy mindenki láthatja az élő adásokat és a miniszterelnökkel folytatott plenáris vitáit, ezért a honfitársaira bízza az ítéletet.
Bárándy Péter csak tényekről akart beszélni
Bárándy Péter, aki 2002 és 2004 között volt igazságügy-miniszter a Medgyessy-kormányban, azt mondta, hogy a tényekre vonatkozó kérdésekre válaszol, de véleményt nem kíván mondani. Szerinte a végrehajtási területről nem jutottak el hozzá információk, és problémát sem észlelt. Több kérdésre azt felelte, hogy nem tudja vagy nem emlékszik. Toroczkai László szerint a volt miniszter a saját felelősségét hárította, és úgy viselkedett, mint a fideszes igazságügyi miniszterek. Bárándy ezt visszautasította. Végül azt mondta, hogy szerinte a végrehajtóknak nem üzleti alapon, hanem állami szereplőként, fix jövedelemmel kellene dolgozniuk, és a jelenlegi, főként a 2015 után kialakított rendszert nem tartja helyesnek. Felajánlotta, hogy díjazás nélkül szakmai véleményt készít.
Draskovics: nem tettünk eleget
Draskovics Tibor, aki 2008 és 2009 között volt igazságügyi és rendészeti miniszter, az elektronikus árverési rendszer bevezetését jelentős reformnak nevezte, mert a korábbi árveréseken visszaélések történtek, és hiányzott az átláthatóság. Úgy látja, hogy az államnak az elmúlt években nem sikerült megfelelő rendszert kialakítania a tartozások behajtására. A devizahitelezésről azt mondta, hogy azért indult el, mert a jegybanki politika nagyon magasan tartotta a forinthitelek kamatát, és szerinte különböző kormányoknak volt felelőssége abban, hogy későn születtek meg a hitelezést szűkítő szabályok. A „végrehajtói klánokról” szóló állításokat anekdotának nevezte, amelyeket tényekkel nem támasztottak alá.
„Visszatekintve természetesen én is úgy gondolom, hogy nem tettünk eleget, ahogy az azt követő kormány sem tett eleget.” – mondta Draskovics Tibor.
A volt miniszter elismerte, hogy a kormányban nem kezdeményezett szociális védőhálót a devizahitelesek számára. A bizottság ülésén Varga Judit volt igazságügyi minisztert és Répássy Róbert korábbi államtitkárt is meghallgatták.