Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek az Alaptörvény módosítására vonatkozó indítványait -írja a Telex. A testület arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény alapján az Alkotmánybíróság a módosítást csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül – ezt a korlátot egyébként egy korábbi fideszes módosítás építette bele az Alaptörvénybe.
„Nincs lehetőség arra, hogy az Alkotmánybíróság a módosításokat tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel.” – írták az indoklásban.
Sulyok Tamás mandátumát is érintette a beadvány
Az Alaptörvény 17. módosítása után a Fidesz és a KDNP ötven képviselője utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál a módosítás több pontja miatt. Beadványukban többek között azt kérték, hogy a testület semmisítse meg azt a részt, amely megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízását. A képviselők azzal érveltek, hogy a rendelkezés elfogadása nem felelt meg az Alaptörvény módosítására meghatározott eljárási követelménynek, ezért a megalkotása közjogilag érvénytelen.
Emellett azt is kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg azokat az új rendelkezéseket, amelyek korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumát, illetve az alkotmánybírók életkorát. Szerintük a képviselők mandátumkorlátjáról is szabályellenesen szavazott a parlament, mert az alkotmánymódosítási eljárást nem valódi, jövőre irányuló szabály megalkotására, hanem a múlt lezárt tényei alapján meghatározható személyek közjogi helyzetének közvetlen megváltoztatására alkalmazták.
Polt Péter és Handó Tünde ellenvéleményt fűzött a döntéshez
Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén a módosítás három legvitatottabb intézkedését vizsgálta: Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését, a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, valamint az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.
A Sulyok Tamás megbízásának megszűnéséről szóló döntéshez több alkotmánybíró, köztük Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fűzött. Polt Péter azt írta, nem támogatta a döntést, mert álláspontja szerint az indítványt érdemben el kellett volna bírálnia az Alkotmánybíróságnak, ezt hosszasan meg is indokolta.
Már a kekvák ügyében is hasonló döntés született
Ezeket a pontokat már az Alkotmánybíróság múlt csütörtöki ülésén is napirendre tűzték, akkor azonban végül csak a kekvák ügyében hoztak döntést. A Fidesz és a KDNP a vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről szóló módosítás ellen is azzal érvelt, hogy az érintett rendelkezés nem a jövőre vonatkozik, hanem a hatálybalépéskor már működő, azonosítható alapítványokra alkot szabályt.
Az Alkotmánybíróság abban az ügyben is érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az indítványt, mivel egy korábbi fideszes módosítás óta a testület az Alaptörvény-módosításoknál csak az eljárást vizsgálhatja, a tartalmat nem.
