A tíz vagy több lakásos társasházakban élők 61,3 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők védekeznek a legtöbbféle módon a hőség ellen – derül ki egy 1496 fős országos felmérésből. Az eredményeket Dr. Szagri Dóra és Dr. Szalay Zsuzsa, a BME Építőanyagok és Magasépítéstan Tanszékének kutatói értékelték – számolt be a Player.
A kutatók szerint a hőség egyre kevésbé néhány szélsőséges nap problémája: míg 1961 és 1990 között évente átlagosan 14,6 napon haladta meg a csúcshőmérséklet a 30 fokot, 2021 és 2025 között már 46,2 napon. A legalább háromnapos, 25 fok feletti napi középhőmérsékletű hőhullámok éves átlaga ugyanebben az összevetésben 2-ről 16,6 napra nőtt.
Panelben a legrosszabb
A kor és nem szerint reprezentatív online felmérés nem a lakások tényleges hőmérsékletét mérte, hanem a lakók elégedettségét, panaszait és alkalmazkodási módszereit. A válaszadók közel fele valamilyen mértékben elégedetlen volt, de nagy különbségek mutatkoztak: a családi házakban élők 29,4, a kisebb társasházak lakóinak 39,9 százaléka volt elégedetlen. A falvakban élők 71 százaléka elégedett volt otthona nyári hőmérsékletével, Budapesten csak 44 százalék.
A legrosszabb értékeket a panelépületek lakói adták, a 2006 után épült házak általában jobban teljesítettek, de néhány 1945 előtti, nagy hőtároló tömegű épületben, például vályogházakban is kedvezőbb volt a hőérzet. A nagy társasházak lakói rendszeresen hat, a kisebb épületekben élők öt módszert használtak a hőség ellen, a kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az egyéni alkalmazkodásnak maga az épület szab határt.
A hőségriasztás önmagában kevés
A válaszadók 72,7 százaléka komoly, további 22,4 százaléka valamennyire súlyos problémának tartja a hőhullámokat, a megkérdezettek felének napi tevékenységét azonban egyáltalán nem befolyásolta a hőségriasztás, és csak 19,1 százalék változtatott jelentősen. A kutatók szerint konkrétabb tájékoztatásra lenne szükség arról, mikor érdemes árnyékolni vagy szellőztetni, hol vannak hűtött közösségi terek, és kikre kell különösen figyelni.
Felújításkor szerintük nem elég a téli hőveszteséget csökkenteni: a hőszigetelést külső árnyékolással, szabályozható szellőztetéssel és szükség esetén hatékony hűtéssel érdemes együtt kezelni. Az ablakcserénél az üvegezés napenergia-áteresztése és az árnyékolhatóság is számít, az egy homlokzatra nyíló lakásoknál pedig az éjszakai szellőztetés, a ventilátoros légmozgás vagy az energiahatékony gépi hűtés kaphat nagyobb szerepet. A lombos fák és zöldfelületek is mérsékelhetik a hőterhelést.
„Sokszor már most is mindent megtesznek, amit az otthonuk megenged. A következő lépés az, hogy maguk az épületek is több lehetőséget adjanak a biztonságos alkalmazkodásra.” – fogalmaztak a kutatók.
