Pár milliméterre került hajnalban a Paksi Atomerőmű az utolsó termelő turbinájának leállásától, ám nem sokkal fél kettő után megállt a vízszint csökkenése a vízkivételi műnél. Reggelre a szint 1,5 centimétert emelkedett, így az erőmű egyetlen még üzemelő turbinája egyelőre biztonságosan termel – erről Magyar Péter miniszterelnök számolt be a Facebookon.
Hajnalban fordult a vízszint
A miniszterelnök hétfőn még arról írt, hogy mindössze néhány centiméternyi mozgástér maradt. A vízkivételi műnél mért szint akkor 83 méter 68 centiméteren állt a balti szint felett, a leállítási küszöb pedig 83 méter 63 centiméter volt. A két érték között tehát alig öt centiméter feszült – és a hajnali apadással ez a tartalék gyakorlatilag elfogyott, épp mielőtt a szint megfordult volna.
A rendkívüli helyzetet a Duna történelmi mélypontra süllyedt vízszintje idézte elő. A reaktorok hűtéséhez szükséges vizet az erőmű a folyóból emeli ki, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi közlése szerint azonban nem a vízmennyiség fogyott el. A gond az, hogy a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai a folyamatosan apadó dunai vízszint fölé kerültek, vagyis a víz egyszerűen a szivattyúk elérési szintje alá süllyedt.
Sorra álltak le a blokkok
Az egyes blokkok teljesítményét már július végén elkezdték visszafogni, majd a reaktorok egymás után álltak le. Augusztus 1-jén hajnalban lekapcsolták az 1. blokk utolsó működő turbinagenerátorát is, vasárnap hajnalban pedig a 4. blokk leállítása is megkezdődött.
Az utolsó előtti turbina leállításakor a paksi mérnökök csökkenteni tudták a kiemelt hűtővíz mennyiségét. A gyengülő elszívó hatás miatt a vízkivételi műnél átmenetileg néhány centiméterrel emelkedett a szint, és ezzel nyertek időt a maradék, 240 megawattos egység üzemben tartására.
Mit jelent ez az ország áramellátásának?
A teljes újraindításhoz tartósan emelkednie kell a Duna vízszintjének. Az erőmű korábbi tájékoztatása szerint a vízállás alakulásától függően a blokkok újraindítása akár pár nap alatt lezajlhat, egyes szakértői becslések szerint viszont a folyamat egy hetet is igénybe vehet.
A leállások az ország villamosenergia-ellátását is próbára teszik. Normál üzemben az erőmű nagyjából 2000 megawattot termel, ami a hazai áramtermelés közel fele. A miniszterelnök korábban arra kérte a lakosságot, hogy 17 és 22 óra között – kiváltképp 18 és 21 óra között – figyeljen oda az áramfogyasztásra.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy a rendszer az esti csúcsidőben pontosan milyen tartalékokból pótolja a kieső paksi kapacitást, és meddig marad fenn ez a helyzet. A válasz nagyrészt a Dunán múlik: addig, amíg a folyó szintje vissza nem emelkedik a szivattyúk üzemeltetéséhez szükséges tartományba, a most üzemelő egyetlen turbina jelenti a különbséget a folytatás és a teljes leállás között.
