Január 1-je és az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülése között 107 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Ugyanebben az időszakban 136 nyilvános kormányhatározat is született – írja a HVG a Miniszterelnökségtől közérdekű adatigényléssel kapott adatok alapján.
Három típus, eltérő nyilvánossággal
A nem nyilvános döntések nem alkotnak egységes csoportot. A 107-ből 70 úgynevezett kétezres, 11 háromezres, 26 pedig négyezres határozat volt – a számozás pedig a nyilvánosság mértékét is jelzi.
A kétezres határozatok a HVG összefoglalója szerint nem minősülnek titkosnak, de nem teszik közzé őket, és jellemzően a kormány alá rendelt szerveknek szabnak feladatokat. A négyezres döntések szintén nem nyilvánosak, és általában munkaszervezési kérdésekről rendelkeznek. Ezek együtt teszik ki a 107 határozat túlnyomó részét.
Akár 90 évre is elzárható 11 határozat
A háromezres határozatok jelentik a szűkebb, de érzékenyebb csoportot: ezek minősített adatokat tartalmaznak, ezért a tartalmukat csak szűk kör ismerheti meg. A minősítésüktől függően 10, 20 vagy 30 évre zárhatók el a nyilvánosságtól.
A leghosszabb elzárás ennél is tovább nyúlhat: a „Szigorúan titkos!” minősítés kétszer is meghosszabbítható, így a HVG szerint egyes döntések akár 90 évig sem válhatnak megismerhetővé. A vizsgált időszakban 11 ilyen háromezres határozat született.
A Tisza-kormánynál egyetlen minősített döntés sem született eddig
A kormányváltás után más a kép. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány hivatalba lépése óta a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint egyetlen háromezres, vagyis minősített határozat sem született. A kabinet eddig egy kétezres és hét négyezres döntést hozott.
A két időszak közvetlen összevetését a különböző hosszúság ugyan korlátozza, a minősített határozatok teljes hiánya azonban a kétezres és négyezres döntések alacsony számával együtt eltérő gyakorlatra utal a nem nyilvános határozatok terén.
Tavaly 546 nem nyilvános döntés
Az idei adatok egy hosszabb trendbe illeszkednek. Korábban szintén a HVG írt arról, hogy 2025-ben összesen 546 nem nyilvános vagy titkosított kormányhatározat született, ami 38 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Ezek a döntések a kabinet összes tavalyi határozatának csaknem a felét tették ki.
A növekvő tendencia alapján a most közölt 107 nem nyilvános döntés az év első négy-öt hónapjára esik – vagyis a kormányváltás előtti időszakra, amelyet a HVG a nyilvános és nem nyilvános határozatok arányával együtt közölt.
160 milliárd forint sorsáról is nem nyilvános döntés szólt
A nem nyilvános döntések egy része jelentős közpénzek felhasználásáról rendelkezett. A Transparency International Magyarország többéves pereskedés után 42 kétezres határozatot kapott meg, amelyekben az Orbán-kormány 2021 és 2023 között több mint 160 milliárd forint odaítéléséről döntött. A szervezet álláspontja szerint ezekben a határozatokban nem lehetett volna pénzügyi kötelezettséget vállalni.
A most nyilvánosságra került 107 döntés tartalma túlnyomórészt ismeretlen marad, hiszen épp a közzététel hiánya a közös bennük. Nyitott kérdés, hogy a kétezres és négyezres kategóriába sorolt határozatok közül hány rendelkezett a Transparency által feltárt esetekhez hasonlóan közpénzről – erre a Miniszterelnökség által kiadott számadatok önmagukban nem adnak választ.
