Az egészségre ártalmas azbesztszennyezést fedeztek fel 2026 januárjában az osztrák határhoz közeli Bozsokon: a veszélyes anyagot az egyik parkolót borító kőzúzalék tartalmazza. A burgenlandi és nyugat-magyarországi ellenőrzések során kiderült, a többségében már bezárt határ menti ausztriai bányákból került ki a törmelék, amit utak, közterületek borítására használtak fel. Itthon a nagyobb városok közül Szombathelyen, Kőszegen, Zalaegerszegen és Sopronban találtak azbesztet tartalmazó zúzott követ, összesen 250 nyugat-magyarországi település lehet érintett a szennyezésben.
Súlyos betegségeket okozhat a szálló azbeszt
Az azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben megtalálható hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló, olcsó, hajlékony, rugalmas anyag, de roncsolódásakor, töredezésekor mikroszkopikus szálak jutnak a levegőbe, amelyek belélegezve súlyos, gyógyíthatatlan betegségeket, például azbesztózist, tüdőrákot és mellhártyadaganatot okoznak. Az azbeszt a dohányzás mellett a tüdőrák legveszélyesebb kiváltó okai közé tartozik, 2005 óta tilos Magyarországon azbesztet használni az építőiparban.
A kormány kiemelten kezeli a problémát: osztrák-magyar vegyesbizottság alakult egészségügyi, környezetvédelmi és jogi szakemberekből, illetve egy minisztériumok közötti munkacsoport hangolja össze a védekezést. Az azbeszttel szennyezett zúzalék ártalmatlanítása témája volt májusban Magyar Péter kormányfő és Christian Stocker osztrák kancellár bécsi találkozójának is, a miniszterelnök pedig már akkor egyértelművé tette, hogy a „szennyező fizet” elv alapján a kármentesítés költségeinek teljes megtérítését várja Ausztriától.
Hárommilliárdos alapból kérhető támogatás
Eddig több mint 650 hatósági vizsgálat indult a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés miatt, ebből korábban hat esetben mutattak ki egészségügyi határérték feletti azbeszttartalmat. A gyors beavatkozásnak és az átmeneti intézkedéseknek köszönhetően azóta nem mértek újabb határérték-átlépéseket.
A kormány a július 15-ei kormányülésen döntött a szombathelyi Oladi Plató városrészben 12 kilométernyi útszakaszra szórt kőzúzalék felszedéséről. A többi érintett hely ártalmatlanításának támogatására pedig költségvetési átcsoportosítással egy 3 milliárd forintos azbesztmentesítési alapot hozott létre egy héttel későbbi ülésén.
Ebből az alapból kérhetnek támogatást azok az önkormányzatok, ahol határérték feletti szennyezést mutatnak a mérések, és ez azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Az önkormányzatoknak vállalniuk kell egy azbeszttérkép készítését és a minimum 3 havonkénti határérték-méréseket, majd a helyzet és a lakossági igények felmérése alapján a kormányzattal egyeztetve kell intézkedniük a kármentesítésről.
A gyors és törvényes megoldásokat részesítik előnyben
Az azbeszttel szennyezett közterületek ártalmatlanítására több technológia is létezik. A kőzúzalék teljes eltávolítása a legalaposabb eljárás, de ez hosszadalmas, míg a szennyezett terület lebetonozása vagy bitumennel borítása magában hordozza a későbbi szennyezés veszélyét, ha az új fedőréteg berepedezik vagy meg kell bontani. A kémiai megoldások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy a megkötött azbeszttörmelékek és -szálak elkerülnek az eredeti
