Bár a jogvédők pozitív lépésnek tartják, hogy az új kabinet társadalmi egyeztetésre bocsátotta a jogszabálytervezetet, a részletekkel kapcsolatban komoly aggályaik vannak. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) a jelenlegi tervek alapján indokolatlanul tág mérlegelési jogkörrel működne. A civil szervezet kedden juttatta el hivatalos véleményét a kormányzathoz és az MTI-hez, amelyben kiemelik: a törvénytervezet teljesen kivonná a hivatal eljárásait a bírósági felülvizsgálat alól.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az elbitorolt közvagyon visszaszerzése teljesen legitim kormányzati cél, ám a kabinet adós maradt a hatósági eljárásokhoz szükséges jogállami garanciák biztosításával.
Szakítás a korábbi kormányzati gyakorlattal
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a Magyar Péter vezette kormány szakított az Orbán-kormány 16 éven át tartó, törvénysértő jogalkotási gyakorlatával, és ezúttal valódi, érdemi társadalmi egyeztetést indított egy stratégiai fontosságú törvényről. A jogvédők kifejezetten példamutatónak nevezték, hogy a kabinet részletes indoklással és közérthető tartalmi összefoglalóval egészítette ki a nyilvánosságra hozott tervezetet.
Ugyanakkor a civil szervezet arra figyelmeztet, hogy az NVVH vizsgálatai során olyan súlyos, az érintettek jogait korlátozó intézkedéseket is alkalmazhatna, amelyek feltétlenül megkövetelik a független bírósági kontrollt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal módszereire emlékeztet a tervezet
A kormányzati előterjesztés kifejezetten rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat jogilag nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. A jogvédők szerint ez a jogi megoldás kísértetiesen hasonlít a korábbi, Fidesz által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal működési modelljére, amely számukra teljesen elfogadhatatlan.
A független kontroll azért is elengedhetetlen, mert az új hatóság rendkívül széles és szokatlan jogkörökkel gazdálkodna. A törvény alapján a hivatal lényegében bármilyen közvagyon-felhasználást ellenőrizhetne, és összeghatár nélkül vonhatna állami felügyelet alá magáncégeket, amennyiben fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének.
Pontos listát és emberi jogi felelőst akarnak
A Magyar Helsinki Bizottság azt javasolja, hogy a parlament elé kerülő végleges törvényjavaslat pontosan határozza meg a vizsgálható személyek és cégek körét, és a mostaninál sokkal precízebben fektesse le az állami felügyelet alá vonás feltételeit. A szervezet szerint azonban még e pontok pontosítása esetén sem mellőzhető a teljes körű közigazgatási bírósági kontroll.
A jogvédők emellett kezdeményezik egy önálló emberi jogi felelős kinevezését a hivatalon belül. Azt is javasolják, hogy az alapvető jogok biztosa a vádképviseleti tevékenységen kívül az NVVH minden egyéb intézkedését és működési területét szabadon vizsgálhassa.
