Komoly diplomáciai hullámokat vetett Brüsszelben a Tisza-kormány legújabb lépése. A Politico brüsszeli hírportál két egymástól független diplomáciai forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a magyar kormány miatt kénytelenek elhalasztani egy olyan kulcsfontosságú lépést, amely elengedhetetlen lenne Ukrajna és Moldova európai uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatásához.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a keddi brüsszeli nagyköveti ülésen egyedül a magyar kormány képviselője ellenezte a többi joganyagi klaszter megnyitásához szükséges hivatalos levél kiküldését Kijevnek és Chișinăunak. A tagállamok jövő héten újra asztalhoz ülnek, hogy megpróbálják feloldani a magyar blokádot.
Magyar Péter már az EU-csúcson is töröltetett
A halasztás nem számít teljesen váratlan fordulatnak. Magyar Péter miniszterelnök már a múlt heti uniós csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján jelezte: a Tisza-kormány nem tartja jó ötletnek, hogy hirtelen, szinte ellenőrizetlenül nyissák meg az összes tárgyalási fejezetet a háborúban álló Ukrajnával.
A kormányfő állítása szerint személyesen érte el, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi záródokumentumából kikerüljön az a kitétel, miszerint a többi fejezettel is haladnának, „amint lehet”. A Telex által is látott korábbi tervezetekben ez a mondat még egyértelműen szerepelt, a végleges, hivatalos következtetésekből viszont valóban hiányzik – ami komoly politikai fegyvertény a magyar diplomácia számára.
Miért fékez a magyar kormány?
Magyar Péter két fő argumentummal indokolta a magyar különutas politikát, amelyek szerinte az egész Európai Unió hitelességét védik:
-
Friss a pecsét: Júniusban az új magyar kormány ugyan továbbengedte a korábban teljesen blokkolt folyamatot – miután egy szigorú kisebbségvédelmi megállapodást kötött az ukránokkal, amit automatikus leállítást jelentő mérföldkőként építettek be az első klaszterbe –, de a miniszterelnök szerint „most nyílt meg az első, még meg se száradt rajta a pecsét”, így felelőtlenség lenne azonnal rohanni tovább.
-
A Nyugat-Balkán arculcsapása: Magyar szerint rendkívül rossz üzenetet hordozna azon országok felé, amelyek hosszú évek óta keményen dolgoznak a csatlakozási feltételek teljesítésén, ha egy másik állam politikai okokból hirtelen „gyorsított pályán” előzhetne.
Az uniós csatlakozáshoz a tagjelölteknek át kell venniük az EU több mint harminc fejezetre osztott, hat nagyobb „klaszterbe” csoportosított joganyagát. Bármelyik fejezet megnyitásához és lezárásához a 27 tagállami kormány egyhangú, konszenzusos támogatása szükséges, így Magyarországnak továbbra is vétójoga van a folyamat minden egyes lépésénél.
Montenegró a példa: így néz ki a normális tempó
Hogy a kormány által emlegetett különbség mennyire valós, azt jól mutatja a Nyugat-Balkánon fekvő Montenegró esete. A 2010 óta tagjelölt országgal a múlt héten rendezték meg a 27. csatlakozási konferenciát (miközben Ukrajna és Moldova még csak a másodiknál tart).
Podgoricával mostanra az összes létező fejezetet megnyitották, a felüket már sikeresen le is zárták, és áprilisban megkezdődött a tényleges csatlakozási szerződés megszövegezése is. A Tisza-kormány álláspontja szerint ezt a kiszámítható, teljesítményalapú integrációs modellt rombolná le az, ha Kijev és Moldova politikai nyomásra átugorhatná a lépcsőfokokat.
