Az Országgyűlés hétfőn titkos szavazáson elutasította Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt. Az államfő a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet nevez meg, a pártokkal azonban most sem kíván egyeztetni. A poszt július óta vár betöltésre.
A képviselők 138 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett utasították el Szathmáryt. Az eredmény előre borítékolható volt: Magyar Péter már múlt kedden jelezte a Facebook-oldalán, hogy a kormánypárti frakció nem áll a jelölt mögé. „A Tisza-frakció reggel egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatja a köztársasági elnök úr jelöltjét a legfőbb ügyészi pozícióra” – írta. Baka András a szavazás után közölte, hogy a kiválasztás mércéjén és módszerén nem változtat, politikai egyeztetést most sem tart – számolt be róla az Index.
A tisztség azért üres, mert Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én lemondott, és azt kérte, hogy megbízatása augusztus 25-én érjen véget. A parlament augusztus 11-én ellenszavazat nélkül teljesítette a kérését. Az Alaptörvény 2024 végén elfogadott 14. módosítása óta a legfőbb ügyészt nemcsak az ügyészek közül lehet kiválasztani: az államfő javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja meg, ehhez a képviselők kétharmadának szavazata kell. A lap szerint szeptember elején sokan Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját is esélyesnek látták, őt azonban a Tisza Párt alkotmánybírónak jelölte, és a parlament szeptember 15-én meg is választotta.
Kifogások a jelölt háttere miatt
Az Index Baka eddigi nyilatkozataiból azt szűrte le, hogy az államfő pártkötődés nélküli, az ügyészséget belülről ismerő, a korábbi hatalmi rendszerhez nem kapcsolódó és nyomásnak ellenálló vezetőt keres, aki úgy tudja megtisztítani a szervezetet, hogy az ne tűnjön politikai tisztogatásnak. A lap értékelése szerint Szathmáry elvben megfelelt ezeknek a szempontoknak, időközben azonban kiderült, hogy a testvére az aranykonvojügy egyik gyanúsítottja. Az értesülések szerint ő intézhette a X. kerületi rendőrkapitányságon az előállított ukrán állampolgárok beutazási és tartózkodási tilalmával kapcsolatos ügyeket.
Bírálat érte azért is, mert Szathmáry a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a 24.hu-nak hatalomátmentésnek nevezte a jelölést, és így fogalmazott: „Polt Pétert követte a kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint, őt pedig Szathmáry Zoltán, az osztályvezetője. Milyen változás lesz így?” Magyar Péter miniszterelnök a hétfői ülésen azzal indokolta a döntést, hogy a parlament nem köthet rossz kompromisszumot. „A Tisza-frakció tiszteletben tartja a köztársasági elnök jelölési jogkörét, de amikor a jelölt közvetlen hozzátartozója érintett az egyik legsúlyosabb büntetőügyben, a legfőbb ügyészi kinevezés nem teremtette volna meg a várva várt helyzetet” – mondta.
Büntetőjogászok öt nevet említettek
Az Index ügyészeket, ügyvédeket és egyetemi oktatókat kérdezett arról, kit tartanának alkalmasnak a posztra. A felsorolt öt név közül négy ügyész – hárman ma is a szervezetnél dolgoznak –, egy pedig korábbi büntetőbíró. Többen Garamvölgyi Balázst említették, aki pályája nagy részét a Legfőbb Ügyészségen töltötte korrupció, szervezett bűnözés, emberkereskedelem és kiberbűnözés elleni ügyekkel, majd 2022 januárjában főosztályvezető-helyettesként távozott, és az OECD antikorrupciós elemzője lett.
A lap forrásai szerint Hipp Katalin, a Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyésze az államfő lehetséges jelöltjei között is felmerült. Háromévtizedes jogászi és kétévtizedes vezetői tapasztalattal rendelkezik, korábban az Ügyészek Országos Egyesületének fővárosi tagozatát is irányította. A szakértők Jagusztin Tamást, a Pest Megyei Főügyészség főügyészhelyettesét is alkalmasnak tartanák, aki fogyasztóvédelemmel és közérdekű jogérvényesítéssel foglalkozik, és 2022-ben szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetemen.
Borbély Zoltán ügyvéd, egykori ügyészségi szóvivő Belovics Ervint javasolná, aki szerinte 69 évesen is jó formában van, és 2006-ban néhány hónapig legfőbbügyész-helyettesként már vezette a szervezetet. A közösségi médiában Laczó Adrienn neve a legnépszerűbb: több mint két évtizedig volt büntetőbíró, a Fővárosi Törvényszéken ő vezette a Simonka György elleni per tanácsát, alapítója a Res Iudicata bírói egyesületnek, és 2024 végi lemondása óta ügyvédként dolgozik.
Baka András szerint a következő legfőbb ügyésznek szakmailag felkészültnek kell lennie, és képesnek kell lennie egy nagy, összetett szervezet vezetésére és megújítására, amihez az egész ügyészi szervezet együttműködése kell.
„A legfőbb ügyész függetlensége nem politikai oldal kérdése. A következő legfőbb ügyésznek nem a kormány, nem az ellenzék és nem a köztársasági elnök elvárásainak kell megfelelnie” – közölte Baka András.
