A rendszerváltás óta adós a magyar parlamentarizmus azzal, hogy a vizsgálóbizottságoknak valódi, kézzelfogható súlya legyen. Ez a korszak kedd délelőtt véget ért: az Országgyűlés 145 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül megszavazta a Tisza Párt javaslatát, amely radikálisan megszigorítja és hatékony kényszerítő eszközökkel ruházza fel a parlamenti vizsgálóbizottságokat.
A módosítást – amely a Fidesz-KDNP ellenkezése mellett ment át – Magyar Péter május közepén bocsátotta előre, ígérete szerint olyan szankciókat bevezetve, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek”. Az eddigi szabályozás legnagyobb rákfenéje az volt, hogy a meghívottak következmények nélkül sétálhattak el a számonkérés elől; a mulasztásról mindössze a plenáris ülés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Mostantól viszont komoly anyagi és szabadságvesztéssel járó tétje lesz a távolmaradásnak.
Három csapás: bírság, milliók, majd a rendőrség
A törvényalkotók pontosan lépcsőzetesítették, mi történik azzal a tanúval vagy érintettel, aki megpróbál kibújni a bizottsági munka alól, vagy nem hajlandó átadni a kért dokumentumokat. Első mulasztás alkalmával 100 ezer forintos pénzbírság szabható ki. Ha az illető másodszor sem jelenik meg, a tét alaposan megugrik, a büntetés már 1 millió forint. A harmadik mulasztásnál az újabb 1 millió forintos bírság mellett a vizsgálóbizottság elnöke már elrendelheti az érintett rendőrségi elővezetését is. Kimentésre csak alapos, igazolt indokkal van lehetőség, amiről a bizottság elnöke dönt, az elutasítás ellen pedig a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.
Akár három év börtön a hazugságért
A legdurvább szigorítás a Büntető Törvénykönyvet érinti, ugyanis nemcsak megjelenni lesz kötelező, hanem igazat mondani is. Vétséget követ el, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki alapos indok nélkül, vagy a vizsgálat lefolytatására alkalmatlan módon tesz eleget nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha valaki bizonyíthatóan azért állít valótlant, hogy ezzel egy bűncselekmény elkövetését elősegítse vagy leplezze, a büntetési tétel három év börtönre emelkedik. A törvény ugyanakkor beépített néhány garanciát is: nem büntethető az, aki azért tagadja meg a válaszadást, mert azzal önmagát vagy hozzátartozóját vádolná bűncselekménnyel.
Bukik a fideszes csodafegyver: jön az MNB- és a kegyelmi ügy vizsgálata
Az elmúlt 13 évben a volt kormánypárti többség szinte minden ellenzéki vizsgálóbizottsági kezdeményezést azzal söpört le az asztalról, hogy az érintett ügyekben folyamatban lévő ügyészségi vagy hatósági nyomozás zajlik. Az új szabályozás ezt a kiskaput is bezárja: a folyamatban lévő eljárás önmagában mostantól nem zárja ki a parlamenti vizsgálatot, mindössze annak érdemi eldöntését nem befolyásolhatja.
Ezzel a lendülettel a Tisza Párt kezdeményezésére azonnal öt vizsgálóbizottság áll fel a közelmúlt legnagyobb politikai bombáinak feltárására. Megkezdi a munkáját a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
A tiszás Strompová Viktória ráadásul már jelezte: egy hatodik bizottság felállítását is tervezik. Ez az Orbán-kormány méregdrága migrációellenes kampányainak hátterét, a politikai ellenfelek lejáratására elköltött milliárdokat, valamint a szabadon engedett embercsempészek pontos számát hivatott végre transzparensen bemutatni a nyilvánosságnak.
