Újabb részletek láttak napvilágot a Tisza-kormány által hétfőn bejelentett radikális közjogi reformcsomagból. Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben hirdette meg a „Tisztítótűz műveletet”, amelynek deklarált célja Magyarország megtisztítása az „orbáni maffiától”. A csomag egyik legfontosabb és leggyorsabb hatású eleme az Alkotmánybíróság (Ab) teljes átalakítása lenne, amely az Alaptörvény módosításával valósulna meg -írja az Infostart.
A kormányfő bejelentette, hogy a kabinet vissza kívánja vezetni az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. Ezzel a lépéssel automatikusan és azonnali hatállyal megszűnne Polt Péter, a testület jelenlegi elnökének megbízatása is, de a tisztogatás nem csak őt érintené.
Visszatérés a rendszerváltáskori szabályokhoz
Az alkotmánybírókra vonatkozó felső korhatár nem új keletű intézmény a magyar jogrendszerben. A rendszerváltás idején elfogadott, majd 2011-ig hatályban lévő szabályozás szerint az Alkotmánybíróság tagjai a 70. életévük betöltésekor kötelezően nyugállományba vonultak.
Ezt a korlátot a korábbi kétharmados kormányzati többség törölte el. A jelenleg is hatályos Alaptörvény szerint a testület 15 tagból áll, akiket az Országgyűlés kétharmados többséggel 12 évre választ meg – felső életkori határ megkötése nélkül. Ezt a liberális szabályozást szigorítaná meg most újra a Tisza Párt.
Négy név a listán: kiknek kellene menniük?
Az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján elérhető nyilvános életrajzok alapján a jelenlegi 15 tagú testületből négyen már betöltötték a javaslatban szereplő 70 éves életkort.
A „Tisztítótűz művelet” sikere esetén nekik azonnal távozniuk kellene a posztjukról:
-
Polt Péter: Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, korábbi legfőbb ügyész.
-
Haszonicsné Ádám Mária: Alkotmánybíró.
-
Juhász Miklós: Alkotmánybíró.
-
Lomnici Zoltán: Alkotmánybíró, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.
A kormány tervei szerint a korhatár visszaállítása gyors és hatékony eszköz lenne arra, hogy a legfőbb közjogi méltóságok és a bírói testületek személyi összetételét radikálisan megújítsák, miközben az ellenzék szerint a lépés egyértelműen politikai megtorlásként és a független intézmények elfoglalásaként értékelendő.
