Hatalmas erőkkel dolgozik a május közepén felállt Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport és az osztrák-magyar vegyes bizottság az idén tavaszra eszkalálódott, rendkívül súlyos nyugat-magyarországi azbesztszennyezés felszámolásán. A HVG megkeresésére az Élő Környezetért és Fejlesztésekért Felelős Minisztérium (ÉKFM) részletes adatokat közölt a kármentesítés jelenlegi állásáról, a lakossági bejelentésekről és az előttünk álló, csillagászati költségekről -írja a HVG.
A probléma súlya elképesztő: az elmúlt évtizedben mintegy 1,4 millió tonna ausztriai bányákból származó kőzúzalék érkezett Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyékbe, amely legalább 250 településen terítettek szét utcákon, játszótereken, parkolókban és magánkertekben. A kőzetben található azbesztszálak a mindennapi terhelés és kopás hatására a levegőbe jutnak, ami komoly egészségügyi kockázatot, belélegezve daganatos megbetegedéseket okozhat.
Bejelentési hullám és méregdrága laborvizsgálatok
A kormányhivatalokhoz június 2-ig összesen 803 lakossági közérdekű bejelentés érkezett azbesztgyanús kőzetek miatt a három érintett megyéből. A hatóságok mindegyik esetet egyedileg kivizsgálják, és eddig 181 esetben rendeltek el akkreditált laboratóriumi kőzettani vizsgálatot.
A mentesítés háttérköltségei is rohamtempóban emelkednek. Egyetlen kőzettani mintavétel bruttó 60 ezer forintba, míg a levegőben lévő szálló azbesztrostok műszeres vizsgálata bruttó 1,5 millió forintba kerül. A kormányhivatalok eddig több mint 10,8 millió forintot költöttek el csak a kövek bevizsgálására a saját költségvetésük terhére.
Sokkoló számok: 3,6 milliárd forint egyetlen helyszínre
A szakértők eddig a legsúlyosabban érintett szombathelyi helyszín, az Oladi Plató esetében végezték el a teljes körű pénzügyi kalkulációt. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által biztosított piaci árajánlat alapján az itteni 84 ezer tonna azbesztes kőzet felszedése, elszállítása és veszélyes hulladéklerakóban történő végleges ártalmatlanítása nettó 3,6 milliárd forintot emésztene fel, a munka pedig legalább három hónapot venne igénybe.
A gigantikus költségek miatt az ÉKFM indokoltnak látja egy dedikált központi költségvetési előirányzat (alap) létrehozását a probléma kezelésére, amelyet kormányzati hatáskörben, a költségvetés formális módosítása nélkül, az általános tartalék terhére hoznak létre.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hétfőn a Parlamentben rendkívül keményen fogalmazott az ügyben:
„Nagyon nagy disznóság történt” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy az osztrák bányák pontosan tudták, hogy rákkeltő azbeszttartalmú kőzetet adnak el a magyar partnereknek, de ezt elhallgatták. Gajdos szerint a felelősség egyértelműen megállapítható Ausztria irányában.
Magyar Péter miniszterelnök korábban Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalva is egyértelművé tette: a Tisza-kormány ragaszkodik a „szennyező fizet” nemzetközi elvéhez. Ez azt jelenti, hogy a magyar állami büdzsé csak megelőlegezi a mentesítés forrásait a lakosság egészségének védelmében, de a környezeti és egészségügyi károk minden egyes forintját az osztrák felelősökön fogják behajtani.
Kapkodó önkormányzatok, vitatott bitumenes kezelés
Miközben a központi kormányzati jelentés hamarosan elkészül, a helyi önkormányzatok a civil természetvédők szerint sokszor kapkodva, központi iránymutatás híján maguk próbálják elfojtani a veszélyt:
-
Szombathely: Május közepén a Szép utcában úgynevezett „bitumenes itatásos technikával” kísérleteztek. A porzást ugyan megállították azzal, hogy bitumennel öntötték le a zúzalékot, de a szakemberek figyelmeztetnek: a ragacsos bitumen miatt a kőzet későbbi felszedése és ártalmatlanítása sokkal nehezebb és lényegesen drágább lesz.
-
Sopron: 34 helyszínből 19-nél igazolódott be az azbeszt jelenléte. Itt ideiglenes sebesség- és forgalomkorlátozást vezettek be, a port pedig kalcium-kloridos permetezéssel próbálják megkötni.
-
Zalaegerszeg: Ebben a városban haladtak a leggyorsabban, két kritikus utcából már teljesen felmarták és elszállították a mérgező kőzúzalékot.
