Orbán Viktor döntött arról, hogy mikor és hogyan csapjanak le az ukrán „aranykonvojra" – derül ki a Telex háttérbeszélgetéseiből, amelyeket az ügyre rálátó vagy abban érintett forrásokkal folytattak az elmúlt hetekben. A forrásoknak egyetlen pontban egyezett a narratívájuk: az akció mögött politikai kalkuláció állt, a hatóságok csupán végrehajtottak.
Március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az alacskai pihenőhelynél állította félre egy rendőrautó. A szállítmány a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán állami bank központja felé egy bevett tranzitútvonalon – a pihenőhelyen azonban már felfegyverzett TEK-kommandósok várták az ukránokat. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi készpénzt és befektetési aranyat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lefoglalta, az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat pedig órákkal később elengedték és kiutasították az országból.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – amely a belbiztonságért, elhárításért felel – a rajtaütés előtti napon tett feljelentést, ám azt nem a saját információira, hanem a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozta. Mindkét szolgálat az előző ciklusban Rogán Antal felügyelete alá tartozott. A feljelentés pénzmosás gyanúját alapozta meg, a NAV elrendelte a nyomozást – a rajtaütés ezután következett, az ügyészség saját állítása szerint csak utólag szerzett róla tudomást.
A döntés a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett
Az AH a Telexnek megerősítette: a rajtaütés időpontját a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága határozta meg. Az utasítás lényege az volt, hogy az akciónak „március 5. napján kell megtörténnie". Több, egymástól független forrás is állította, hogy az államtitkárság Orbán Viktor parancsát hajtotta végre, és a miniszterelnököt a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről.
„Győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket." – Orbán Viktor, az MKIK Gazdasági Évnyitóján, 2026. március 5-én.
A Telex forrásai szerint Orbán motivációja az volt, hogy az ukránokat okolja a Barátság kőolajvezeték elzárásáért, és erőből válaszoljon Kijevnek. Az akcióhoz felhasznált hírszerzési anyag alapja egy ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov személye volt, akit az IH Andrij Jermakhoz, Volodimir Zelenszkij elnök korábbi bizalmasához kötött. Kuznyecovot 2011-ben egy kijevi bíróság elmarasztalta; a gyanú tehát részben az ő múltján alapult. Az osztrák hatóságok ugyanakkor sem a pénzszállítással, sem a pénzek eredetével kapcsolatban nem találtak szabálytalanságot – az osztrák jegybank szerint a készpénz határon átnyúló mozgatása bevett és legális banki gyakorlat.
Politikai akcióból diplomáciai válság
A rajtaütés másnap robbant a nyilvánosság előtt: az Orbán-kormány büszkén osztotta meg a TEK videóját a hivatalos Facebook-oldalán, a kormányzati kommunikáció tisztázatlan eredetű, esetleg ellenzéki finanszírozásra szánt pénzekre utalt. A fideszes médiabirodalom MI-generált képekkel festette le az ukrán pénzszállítókat elfogott bűnözőkként – ahogy arról a Lakmusz később beszámolt, jelöletlen MI-képek és tömeges külföldi lájkok segítették a Mediaworks-lapok vonatkozó posztjainak terjedését. Ukrajna álláspontja ezzel szemben az volt, hogy Magyarország egyszerűen elrabolta az ukránok pénzét. Lázár János, az akkori építési és közlekedési miniszter azt nyilatkozta: „nem tudjuk, ki és miért küldte ezt a lóvét, vissza nem adjuk".
Orbán Viktor rendeletben írta elő, hogy Ukrajna két hónapig nem kapja vissza vagyonát. A NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva indított eljárást, az ukrán Oscsadbank jogi képviselője pedig márciusban feljelentést tett hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt. Miután a Fidesz elvesztette a választást, a NAV visszaadta a lefoglalt vagyont, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság v
