Komoly személyi és strukturális átalakítások előtt áll a Magyar Honvédség. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén hét igen szavazattal, egy tartózkodás mellett támogatták Sándor Zsolt altábornagy kinevezését a Honvéd Vezérkar élére. A meghallgatás során az új katonai vezető nemcsak ambiciózus reformterveiről beszélt, hanem olyan kényes témákat is érintett, mint a közelmúltbeli kézigránát-baleset, a tábornoki kar karcsúsítása vagy a csádi misszió elszabadult költségei.
A posztra Sándor Zsoltot Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter kérte fel, miután május 19-én felmentette Böröndi Gábor vezérezredest. A miniszter a döntést azzal indokolta, hogy Böröndi nem tudta megakadályozni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek az utóbbi időben a katonai morál csökkenéséhez vezettek, ráadásul vezetési stílusuk és az ország fegyveres védelmét érintő terveik sem egyeztek. Ruszin-Szendi hangsúlyozta: Sándor Zsolttal erős szakmai múlt és katonabarátság köti össze, és biztos benne, hogy vele újra emelkedő pályára állíthatják a honvédséget.
„Kevesebbet nyalogatni a harckocsit”
Sándor Zsolt expozéjában kifejtette, hogy a rendszerváltás óta a honvédség ugyan rengeteg technológiai változáson ment keresztül, de a professzionális átalakulás még nem fejeződött be. Véleménye szerint a technikai eszközök modernizációja mellett végre az „emberek modernizációjára” és teljesen új gondolkodásmódra van szükség, mert az elmúlt időszakban a figyelem lekerült a haderő legfontosabb eleméről: magáról a katonáról.
A leszerelési hullám megfékezése érdekében az altábornagy szilárd katonai pályaképet, átlátható előmeneteli rendszert és a bérek felülvizsgálatát ígérte. Mint fogalmazott:
„Hiszek abban, hogy ha a parancsnokok többet tudnak foglalkozni a katonákkal, el tudják érni, hogy ne legyen leszerelési hullám. Többet kell foglalkozni a katonával és kevesebbet nyalogatni a harckocsit.”
Jelenleg egyébként számszerűen 60 leszerelési kérelem van beadva a szervezetnél.
Brutális nyomás a gyakorlatokon, de biztonságos keretek között
A kiképzési rendszert érintő kérdésekre válaszolva a leendő vezérkari főnök elmondta, hogy nem a gyakorlatok hosszát vagy gyakoriságát, hanem azok intenzitását fogják növelni. Sándor Zsolt szerint egy gyakorlat akkor igazán hasznos, ha a feladatot nem sikerül végrehajtani, mert a vezetőkre és az állományra helyezett nyomás alatt derül ki, hol vannak a rendszer hibái. Ugyanakkor Diószegi Judit (Tisza Párt) alelnök kérdésére, amely a közelmúltbeli laktanyai kézigránát-balesetre vonatkozott, leszögezte: a vizsgálat még tart, de az már most kijelenthető, hogy „ilyen kiképzés biztos nem lesz” a jövőben, a biztonsági protokollokat felülvizsgálják.
A bizottsági tagok több kényes, gazdasági és strukturális kérdést is feltettek a jelöltnek:
-
Tábornoki létszám: Az altábornagy szerint át kell gondolni a magas rangú tisztek számát, de nem a merev „fűnyíróelvet” alkalmazva, hanem szakmai szempontok alapján.
-
Fiatalítás: Novák Előd (Mi Hazánk) felvetésére reagálva elmondta, hogy a Z-generációt is meg kell szólítani. Egyetért a fiatalítással, mert a haderő jellege miatt nem szolgálhat mindenki 65 éves koráig, de a kiválásnak méltányos módon kell történnie. A miniszter hozzátette: már dolgoznak azon a modellen, amellyel a katonai életpályát méltó módon le lehet zárni a nyugdíjkorhatár előtt.
-
Bürokrácia és őrzési költségek: A Tisza Párt képviselőinek kérdéseire válaszolva a jelölt ígéretet tett a laktanyai bürokrácia visszaszorítására, valamint jelezte: a kormány segítségét várják a feleslegessé vált haditechnikai eszközök (például régi MiG-alkatrészek) méregdrága őrzésének megoldásában.
Többe került Csád, mint a teljes afganisztáni művelet
A meghallgatáson komoly politikai hullámokat vetettek a külföldi missziók, különösen a csádi katonai szerepvállalás költségei. Sándor Zsolt kiemelte, hogy valós harci tapasztalatot a katonák kizárólag külföldi missziókban tudnak szerezni, ezért ezek nélkülözhetetlenek a haderő fejlődéséhez.
Amikor azonban Novák Előd a külföldi műveletek pontos pénzügyi mérlegéről kérdezett, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter egy meglepően éles kijelentéssel élt. Előrebocsátotta, hogy a részletes írásbeli válaszból ki fog derülni: „a teljes afganisztáni művelet nem került annyiba, mint amennyit Csádban elszórtunk”.
A viták során szóba került a volt vezérkari főnök állítólagos villaügye is. A honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy már időpontot kért az ügyészségtől, hogy elmondhassa a hatóságoknak a birtokában lévő információkat. A tárca célja egyértelműen az, hogy kiderüljön, ki és miért rendelte el az ingatlanprojektet, és az miért emésztett fel ennyi közpénzt.
