Orbán Anita külügyminiszter-jelölt – aki egyben a miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti – az Európai Ügyek Bizottságának hétfői ülésén vázolta fel a Tisza-kormány diplomáciai irányvonalát. A politikus hangsúlyozta, hogy az új vezetés elsődleges feladata a nemzetközi bizalom visszaépítése, miután az ország az elmúlt években súlyos árat fizetett az elszigetelődésért. A meghallgatást a nagy érdeklődésre való tekintettel az Országgyűlés egyik legimpozánsabb termében tartották meg, ahol a jelölt kijelentette: Magyarország a jövőben „partnerként és nem problémaként” kíván megjelenni az uniós döntéshozatalban.
Jogállamisági garanciák és az uniós források sorsa
Expozéjában a miniszterjelölt határozottan visszautasította azokat a kampányidőszakban elhangzott vádakat, miszerint az európai integráció elvárásai ellentétesek lennének a nemzeti érdekekkel. Orbán Anita szerint az Európai Unió nem öncélú engedményeket, hanem a korrupció elleni hatékony fellépést és az igazságszolgáltatás valódi függetlenségét várja el. „Aki azt állítja, hogy nemzetellenes dolgokat kell tennie a kormánynak a pénz megszerzéséhez, az félrevezeti a magyarokat” – emelte ki. Megerősítette Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint augusztus 31-ig feszített jogalkotási munkával teljesítik a helyreállítási alap lehívásához szükséges feltételeket, biztosítva, hogy a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét.
Ukrajna, migráció és a vétó új szerepe
A külpolitikai stratégia hangsúlyos eleme marad a béke képviselete: a kormány továbbra sem küld sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajnába, és nem vesz részt a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételben sem. Ugyanakkor Kijevvel kész tárgyalóasztalhoz ülni a kárpátaljai magyar közösség jogainak védelme érdekében. A migráció kérdésében a jelölt leszögezte: a határvédelem nem zárja ki az európai jog tiszteletét, de a júniusban életbe lépő migrációs paktum relokációs mechanizmusaiban nem vesznek részt, és nem hajlandók fizetni sem a távolmaradásért. Ehelyett technikai segítséget nyújtanának a válsághelyzetben lévő frontországoknak. A vétójog kapcsán Orbán Anita úgy fogalmazott: élni fognak vele, ha szükséges, de nem zsarolási technikaként vagy belpolitikai eszközként tekintenek rá.
Párbeszéd Szlovákiával és az egyetemi autonómia
A határon túli magyarság védelmében a kormány sürgős lépéseket tervez a Benes-dekrétumok ügyében. A külügyminiszter-jelölt elfogadhatatlannak nevezte azt a szlovák törvénymódosítást, amely büntetné a dekrétumok tagadását. Emiatt már június közepén, az Európai Tanács brüsszeli ülésén kétoldalú egyeztetést tervez Robert Fico szlovák kormányfővel.
A hazai felsőoktatást érintő blokád feloldása is napirenden van: már zajlanak az informális tárgyalások az Erasmus és Horizon programok újraindításáról. A feltétel itt is az egyetemi autonómia helyreállítása és a politikai összefonódások megszüntetése az alapítványi fenntartású intézményeknél. A bizottság végül hat igen szavazattal és két tartózkodás mellett támogatta a jelölt kinevezését, akit a nap folyamán a Külügyi és a Nemzetbiztonsági Bizottság is meghallgat.
