Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium várományosa hétfői bizottsági meghallgatásán vázolta fel jövőképét, amelynek központjában egy észt mintára épülő, modern magyar digitális állam áll. A szakember a bürokrácia radikális leépítését, az állami informatikai rendszerek integrációját és a kiberbiztonság megerősítését nevezte meg legfőbb céljaiként. A parlamenti bizottság a meghallgatás végén támogatta a kinevezését - foglalta össze a Telex.
Revolut-szintű ügyintézést ígér az új tárca
A miniszterjelölt olyan állami szolgáltatásokat vizionál, amelyek felhasználói élményben felveszik a versenyt a legnépszerűbb piaci alkalmazásokkal, például a Revoluttal vagy a Bookinggal. Tanács Zoltán szerint véget kell vetni annak a korszaknak, amikor az állampolgároknak ugyanazokat az adatokat többször is be kell nyújtaniuk a különböző hivataloknak. A digitalizációs fordulatot a legnagyobb iratforgalmú területeken, elsőként az ingatlan-nyilvántartás megújításával kezdenék. Bár a meglévő Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) jó alapnak tartja, hangsúlyozta, hogy a rendszer alapos biztonsági átvilágításra és továbbfejlesztésre szorul.
Ezermilliárdos veszteségek a rendszerben
A jelölt súlyos vádakat fogalmazott meg az elmúlt évek informatikai gazdálkodásával kapcsolatban. Kifejtette, hogy a szakértelem hiánya és a rosszul működő, központosított beszerzési modell együttvéve ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget és visszaélést okozott az államnak. Tanács a jövőben a kisebb, mindennapi beszerzéseket – például az egyszerű irodai eszközök vásárlását – visszaadná az intézmények hatáskörébe, amivel számításai szerint önmagában százmilliárdokat lehetne megtakarítani.
A kiberbiztonság terén is átfogó reformot sürgetett. Utalva a korábbi súlyos incidensekre, mint a külügyi tárcát ért támadás, az EESZT leállásai vagy a Kréta-rendszer adatszivárgása, leszögezte: megengedhetetlen, hogy az ilyen esetek után elmaradjanak a rendszerszintű biztonsági fejlesztések.
MI-forradalom és kutatói megbecsülés
A mesterséges intelligenciára (MI) új ipari forradalomként tekintő közgazdász mielőbb bevezetne egy biztonságos, belső közigazgatási nyelvi modellt. Ezzel megakadályoznák, hogy a hivatalnokok bizalmas állami dokumentumokat töltsenek fel nyilvános platformokra. A tudománypolitika terén a miniszterjelölt a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások 2 százalékos uniós átlagra emelését tűzte ki célul a ciklus végére. Súlyos problémaként azonosította a kutatók alacsony bérét, amelyen haladéktalanul változtatni kíván, és szoros párbeszédet ígért a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével is.
A politikai vitákra reagálva Tanács Zoltán kitért Magyar Péter miniszterelnök korábbi, az államfőt lemondásra felszólító beszédére is. Bár saját bevallása szerint alkatilag távol áll tőle a konfrontáció, úgy véli, a rendszer kárvallottjainak tönkretett élete mellett eltörpül az a politikai kellemetlenség, amit egy ilyen felszólítás okozhat. A bizottság végül öt igen szavazattal, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett támogatta a kinevezését.
