A 2026-os választási kampány eddigi egyik legsúlyosabb titkosszolgálati botránya robbant ki, miután a 444.hu olyan titkos dokumentumok birtokába jutott, amelyek egy ellenzéki kötődésű üzletember szisztematikus lehallgatásáról tanúskodnak. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai 2024 vége és 2025 eleje között figyelték meg az „F.” monogrammal jelzett vállalkozót, aki a gyanú szerint hidat képezett a gazdasági elit és a Tisza Párt között.
„Küldöm a heti MP-s információkat”
A leleplezés alapját két olyan dokumentum képezi, amelyek közvetlenül a hivataltól szivárogtak ki. Az egyik egy belső e-mail, amelyben az AH munkatársai az „F.” telefonhívásaiból és SMS-váltásaiból készült heti összefoglalókat továbbították egymásnak. A jelentésekben következetesen szerepel az „MP” rövidítés, ami a kontextus alapján egyértelműen a Tisza Párt elnökére utalhat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a 444 megkeresésére elismerte a megfigyelés tényét, azonban állításuk szerint az eljárás teljesen jogszerű volt, és egy folyamatban lévő ügyhöz kapcsolódott.
Tömegpusztító fegyverek vagy ellenzéki politika?
A botrány legabszurdabb eleme a hivatal védekezése az „MP” rövidítéssel kapcsolatban. Az AH hivatalos magyarázata szerint a betűszó nem Magyar Pétert takarja, hanem a Magyar Proliferáció szakkifejezést.
A proliferáció a biztonságpolitikai szaknyelvben a tömegpusztító fegyverek, kettős felhasználású termékek és az ezek előállításához szükséges technológiák nem kívánt továbbadását vagy elterjedését jelenti.
A cikk szerzői és a szakértők szerint azonban ez a magyarázat több sebből vérzik. Nehezen elképzelhető, hogy egy hazai üzletember ellenzéki körökben szervezett találkozói és a Tisza Párttal való kapcsolattartása miként hozható összefüggésbe nukleáris vagy vegyi fegyverek terjesztésével. A „Magyar Proliferáció” elnevezés így sokkal inkább tűnik egy utólagos, kreatív fedőnév-gyártásnak, mintsem valós szakmai indoknak.
A Tisza Párt reakciója
A Tisza Párt megerősítette, hogy az érintett üzletember korábban valóban segített találkozókat szervezni a párt politikusai és a gazdasági élet szereplői között. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy már megszakították a kapcsolatot F.-fel.
Az eset kísértetiesen emlékeztet a Pálinkás Szilveszter százados által említett titkosszolgálati „rádolgozásokra”, és tovább erősíti azokat a vádakat, miszerint az állami szerveket pártpolitikai célokra, az ellenzéki hálózatok feltérképezésére használják a kampányban.
A 2026-os választások előtt tíz nappal ez a lehallgatási ügy újabb bizonyítékot szolgáltathat azoknak, akik szerint a titkosszolgálatok aktívan beavatkoznak a demokratikus folyamatokba. Ha az AH valóban „tömegpusztító fegyvereknek” tekinti a politikai konkurenciát, az alapjaiban kérdőjelezi meg a hivatal pártatlanságát.
