A magyar társadalom rendkívüli sebességgel mozdult meg: 2026. március 28-án, szombat reggelre az összegyűlt adományok összege átlépte az 500 ezer eurót (megközelítőleg 195 millió forintot). A gyűjtést Szabó Bence korábbi rendőrszázados bátyja, Szabó Barna indította el, miután öccse a nyilvánosság elé állt a Tisza Párt elleni titkosszolgálati művelet részleteivel.
Egzisztenciális válság az igazság áraként
Szabó Bence sorsa pillanatok alatt fordult válságosra, miután a Direkt36-nak adott interjújában feltárta, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) politikai nyomásra, koholt gyermekpornográfiai vádakkal bedönteni az ellenzéki párt informatikai rendszerét. A kiállását követő megtorlás szinte azonnali volt:
-
Házkutatások: A nyomozó lakásán és munkahelyén is lefoglalták az adathordozókat.
-
Gyanúsítás: A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki.
-
Munkanélküliség: Bár a nyomozó korábban beadta a leszerelését, a jogviszonya a történtek hatására azonnal megszűnt, így jövedelem nélkül maradt.
A gyűjtés célja, hogy fedezze a napról napra növekvő ügyvédi költségeket és Szabó Bence azonnal esedékessé vált pénzügyi kötelezettségeit, miközben ő maga úgy fogalmazott: „Egy ideális rendszerben nem kellene itt ülnöm.”
Pintér Sándor üzenete és a „leárulózott” nyomozó válasza
A hatalom részéről a legkeményebb bírálat magától a belügyminisztertől érkezett. Pintér Sándor egy fórumon kijelentette, hogy Szabó korábbi kollégái egyszerűen árulónak tartják a századost. Szabó Bence a Partizán pénteki élő interjújában reagált a miniszter szavaira.
Szerinte Pintér kijelentése nem csupán személyes támadás, hanem egyfajta elrettentő üzenet a rendvédelmi szervek többi tagjának: aki kiáll a rendszerszintű visszaélések ellen, azt kiközösítik és megbélyegzik. A volt nyomozó az interjúban hangsúlyozta, hogy fizikailag és lelkileg is megviselték az elmúlt napok eseményei, de kitart amellett, hogy egy pártatlan, politikai befolyástól mentes rendőrségért tett tanúbizonyságot.
A „Tisza-gate” árnyékában
Az ügy jelentősége túlmutat egyetlen ember sorsán. Szabó Bence vallomása alapján kirajzolódott egy olyan kép, amelyben az állami titkosszolgálati apparátust közvetlen pártpolitikai célokra – informatikai rendszerek feltörésére és politikai ellenfelek kompromittálására – használhatták fel. A nyomozó szerint az eljárás során tapasztalt titkosszolgálati nyomás olyan mértékű volt, amely már a rendőrség szakmai függetlenségét is alapjaiban veszélyeztette.
A civil összefogás mértéke azt jelzi, hogy a választók egy jelentős része nem csupán egy egyéni tragédiát lát Szabó Bence esetében, hanem a demokratikus kontroll és a személyes bátorság melletti kiállás lehetőségét a 2026-os kampány finisében.
