Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész szerint az ügyészség elsődleges célja a törvények betartása, nem a politikusok vagy a média elvárásai. Ez hatással van a nyilvánosan kiemelt ügyek, például az MNB- és Szőlő utcai ügyek lassú előrehaladására, hiszen a szakmai ellenőrzés sok időt vesz igénybe.
Szőlő utcai ügy
A Szőlő utcai nyomozást ügyészi hatáskörbe vonták, mert felmerült, hogy a rendőrségi nyomozók nem végezték teljesen korrektül a munkájukat. Az ügyben tizenegy gyanúsított van, és további szálak még feldolgozás alatt állnak. A legfőbb ügyész szerint a vádemelés tavasz végére, nyár elejére körvonalazódhat, de a részletes vizsgálat nélkül nem lehet előre pontos időpontot mondani.
A Szőlő utcai esetben, akárcsak az MNB-ügyben, a bizonyítékok alapos ellenőrzése és a jogszabályi keretek szigorú betartása a fő szempont. Ez biztosítja, hogy ha vádemelés történik, az személyre szabott és jogszerű legyen, nem pedig a közvélemény nyomásának enged.
MNB-ügy
Az MNB-ügyben több száz milliárd forint eltűnéséről van szó, és a nyomozati anyag 182 gigabájtnyi adat, 85 ezer dokumentum formájában érkezett. Csak ezek feldolgozása és elemzése több hónapot igényel, ami rávilágít: a lassúság nem a hatékonyság hiánya, hanem a szakmai munka része.
Nemzetközi együttműködés
A Legfőbb Ügyészség szoros kapcsolatban áll az Európai Ügyészséggel (EPPO) és az OLAF-fal, főként adócsalás és vámügyekben. Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai vádemelési arány (67%) jóval meghaladja az uniós átlagot (39%), ami a szakmai munka minőségét jelzi.
