Egy eldugult lefolyó önmagában bosszantó. Amikor viszont 20 perc munka után 600–900 ezer forintos számla kerül az asztalra, az már a legtöbbeknél sokkot okozhat. Az utóbbi időszakban egymás után jelentkeztek károsultak hasonló történetekkel, ezért a rendőrség is megszólalt, tisztázva: mi az, ami „csak” irreálisan drága, és mi az, ami már bűncselekmény.
Így lesz a dugulásból félmilliós számla
A történetek meglepően hasonlóak. Sürgős helyzet, gyakran este, hétvégén vagy ünnepnapon. A megrendelő az interneten talál egy céget, a helyszínen nincs előre rögzített végösszeg, csak folyóméterár vagy homályos ígéret.
Egy budapesti esetben például 16 900 forintos folyóméterárral dolgoztak. A munka körülbelül 20 percig tartott, majd a számlán 27 folyóméter szerepelt. Ez összesen mintegy 600 000 forintot jelentett. Összehasonlításképp: 27 méter nagyjából egy tízemeletes ház magassága, miközben a dugulás egy második emeleti lakásban volt.
Egy másik család szenteste fizetett 914 000 forintot egy duguláselhárításért. Alternatíva nem volt, a probléma azonnali megoldást igényelt, a biztosító pedig utólag nem térítette meg a költséget.
Mit mond a rendőrség: hol a jogi határ?
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint az irreálisan magas ár önmagában nem bűncselekmény. Magyarországon nincs hatósági ár a duguláselhárításra, így a szolgáltató elvileg annyit kér, amennyit akar.
A büntetőjogi határ ott húzódik, ahol bizonyítható a megtévesztés. A rendőrség hangsúlyozta:
„Csalás bűncselekmény akkor valósulhat meg, ha a rendelkezésre álló adatokból alapos okkal lehet arra következtetni, hogy a vállalkozónak már a szerződéskötés pillanatában sem állt szándékában a szerződéses kötelezettségeit teljesíteni.”
Ez azért nehéz, mert egyetlen ügyben sokszor nem lehet eldönteni, hogy rossz üzlet vagy tudatos átverés történt. Több hasonló eset viszont már az üzletszerűség gyanúját veti fel, ami súlyosbító körülmény.
Fontos határérték is van: csalás csak akkor valósulhat meg, ha a kár meghaladja az 50 001 forintot. Ez alatt – üzletszerűség hiányában – nincs büntetőeljárás.
Mikor válik a helyzet súlyosabbá?
A rendőrség szerint egyértelműen bűncselekmény lehet, ha a szolgáltató valótlan információval veszi rá a fizetésre az ügyfelet. Ilyen például, amikor azt állítják, hogy a biztosító „szokás szerint” kifizeti a költségek nagy részét, miközben ez nem igaz.
A beszámolókban gyakran előkerül a félelem is. Rámenős fellépés, sürgetés, több szerelő jelenléte egy lakásban – sokan ezért nem mernek vitatkozni vagy rendőrt hívni. A hatóság szerint, ha a pénzt fenyegetéssel vagy erőszakkal kényszerítik ki, már kényszerítés, zsarolás vagy önbíráskodás gyanúja is felmerülhet.
A jog és a valóság itt gyakran elcsúszik egymás mellett. Nincs nyílt fenyegetés, nincs erőszak, mégis kialakul egy helyzet, amelyben a megrendelő inkább fizet, csak legyen vége.
A dugulás megszűnik. A számla marad. És egyre több történet mutatja, hogy ezek az esetek nem elszigetelt balszerencsék, hanem visszatérő minták, amelyekre érdemes már az első telefonhívás előtt felkészülni.
