Rendkívül rövid idő alatt hatalmas támogatottságot szerzett az a kampány, amely Magyarországon a közterületeket elárasztó politikai plakátok eltüntetését tűzte ki célul. Július végén indította útjára a Loupe Színházi Társulás négy alapítója – Lovas Rozi, Lengyel Tamás, Molnár Áron és Horváth János Antal – azt az online petíciót, amelyet már több mint 180 ezren írtak alá.
A kezdeményezés célja, hogy leszedjék a gyűlöletkeltő, manipulatív politikai hirdetéseket a közterekről, és ezzel elősegítsék a tisztább, értékalapú közbeszéd kialakulását. A szervezők egy Facebook-videóban így fogalmaztak:
„Az utcák tele vannak manipulatív, hergelő üzenetekkel, amelyek családokat választanak szét és barátságokat tesznek tönkre.”
Kampányukban felszólítják a döntéshozókat, hogy vessenek véget a közpénzből finanszírozott gyűlöletkampányoknak, és szabadítsák meg a köztereket a politikai indulatoktól.
A politikai plakátok piaca évek óta a kormány kezében van
A közterületi óriásplakátok hosszú ideje meghatározó eszközei a kormányzati kommunikációnak – nem csak választási időszakban. A Fidesz-kormány gyakran használja ezeket az eszközöket ellenzéki politikusok és az Európai Unió lejáratására, legutóbb például az ukrán EU-tagság ellenzésére fókuszáltak az óriásplakátok.
Keszthelyi András politikai elemző szerint az óriásplakátok a digitális korszakban is hatékony kampányeszközök:
„Az óriásplakát elég hatékony kampányeszköz a digitális világban is, nagyon erős jelenlétet ad, másrészt magyarországi specialitás, hogy ez egy olyan piac, amely gyakorlatilag a kormány vagy a kormányhoz közel álló cégek kezében van, tehát olyan területe a politikai hirdetéseknek, ahol a Fidesz abszolút fölényhelyzetet tud teremteni.”
Ugyanakkor szerinte önmagában a plakátok eltávolítása nem oldja meg a közéleti feszültségeket:
„Attól még, hogy betiltanák vagy erősen korlátoznák, nem szűnne meg a probléma. A közbeszédben uralkodó ellenséges hang valamennyire a politika mai formájának a logikájából származik, amikor minden választás úgy van beállítva, hogy élet-halál kérdés, ezzel természetesen együtt jár a több indulat.”
Milliárdos üzlet a háttérben
A politikai plakátkampányok nemcsak közéleti, hanem gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségűek. A Rogán Antal felügyelete alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal rendszeresen kormányközeli cégeket bíz meg a hirdetések kivitelezésével.
A legtöbb megbízást Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek kapták, amelyek évi több tízmilliárd forintnyi közpénzből dolgoznak. A 2022-es választások előtti hónapokban a kormány rekordösszegű kampányt folytatott, amelyben az óriásplakátok központi szerepet kaptak.
A közterületek politikai célú használata a jövőben még inkább felértékelődhet, ugyanis a Meta (Facebook) októbertől nem engedélyezi politikai hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén – erről a Meta hivatalos közleményében számolt be. Ez szűkítheti a politikai kampányok digitális mozgásterét, így a közterek szerepe – és a hozzájuk kapcsolódó viták – még hangsúlyosabbá válhatnak.