A Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára napokban felkerült az a monumentális fehér kereszt, amely hetek óta közéleti és művészeti viták kereszttüzében áll.
Bár több építész, művész és Karácsony Gergely főpolgármester is tiltakozott a lépés ellen, valamint az alkotó örökösei sem adták jóváhagyásukat, a kereszt mostanra elkészült.
A kormány szerint szimbólum, nem beavatkozás
A felújításért felelős Várkapitányság korábban úgy nyilatkozott:
„Az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát” helyezték el „arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt”.
A hivatalos álláspont szerint a kereszt nem változtat a Kisfaludi Strobl Zsigmond által alkotott Szabadság-szobron, így nem sért szerzői jogot.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője szerint:
„A kereszttel példát mutatunk a hanyatló Nyugatnak.”
Karácsony Gergely: „Sebet ejt Budapesten”
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely élesen bírálta a történteket:
„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet.”
„Megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is. Aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső.”
Politikai, kulturális és jogi vita is zajlik
Az ügy nemcsak esztétikai és kulturális, hanem jogi kérdéseket is felvet: a szerzői jogi viták mellett sokan az építészeti örökségbe való beavatkozást is aggályosnak tartják.
A Citadella teljes felújítása 2026-ra készül el. A kivitelezést a ZÁÉV Építőipari Zrt. (Mészáros Lőrinc érdekeltsége) és a Market Építő Zrt. (Garancsi István érdekeltsége) konzorciuma végzi.
