Újabb fordulatot vett a Turul-szobor ügye: Lázár János építési és közlekedési miniszter miniszteri rendeletben nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánította a XII. kerületben található, évek óta viták kereszttüzében álló alkotást – számolt be róla az Index a csütörtök esti Magyar Közlöny alapján.
A döntés napokkal azután született, hogy a Fővárosi Törvényszék megszüntette a szobor ideiglenes védettségét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. Lázár rendelete szerint „a védetté nyilvánítás célja a Turul szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése” – ez az érv korábban nem szerepelt a szobor melletti megszólalásokban, amelyek inkább történelmi és érzelmi alapúak voltak.
A szobrot 2005-ben építették engedély nélkül, jogsértő módon, a kerület korábbi fideszes vezetése idején. A szobor rendszeresen szélsőjobboldali csoportok gyülekezőhelyévé vált, emiatt is vált ki heves politikai és társadalmi vitákat. Kovács Gergely, a kerület kutyapárti polgármestere szerint a szobor sorsáról a helyieknek kellene dönteniük, és emlékeztetett arra, hogy „az ő kerületeikben voltak a leggázosabb nyilasok”, valamint hogy a szobor nevére nácik nevei is felkerültek.
A szobor védettségének megszüntetése után a Mi Hazánk Mozgalom törvényjavaslatot nyújtott be, amely nemzeti jelképnek minősítené a turulmadarat is, és az állam hatáskörébe vonná a nemzeti jelképekhez köthető kulturális javak sorsáról szóló döntéseket. A javaslat értelmében a magyar himnusz, a Szent Korona, a címer és a zászló mellett a turulmadár is nemzeti jelkép lenne, függetlenül attól, hol helyezkednek el ezek a szimbólumok.
A történet ezzel újabb szintre lépett, hiszen a szobor most már hivatalosan is műemléki védettséget élvez, és az erről szóló rendelet kihirdetésével állami szintű elismerést kapott.
