Az Európai Unió Bíróságának horvát főtanácsnoka, Tamara Capeta jogi kötőerő nélküli véleményében kimondta, hogy Magyarország 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénye sérti az uniós jogot és az alapvető uniós értékeket. A döntést az Európai Bizottság kérésére hozta meg, amely 2022 decemberében indított eljárást Magyarország ellen.
A főtanácsnok szerint a törvény korlátozza az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférést, ami sérti az uniós jogszabályokat, köztük az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet és a GDPR-t. Capeta kiemelte, hogy a törvény módosításai érintik az uniós Charta által védett alapvető jogokat, mint például a nemeken és szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát.
A főtanácsnok szerint Magyarország nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra, hogy az LMBTI-tartalmak valóban károsak lennének a kiskorúak egészséges fejlődésére, és megállapította:
„ezek a módosítások azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete”.
Capeta javasolja a bíróságnak, hogy állapítsa meg, a törvény megsérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt uniós alapvető értékeket is.
Fontos megjegyezni, hogy a főtanácsnok véleménye nem jogilag kötelező, a végső döntést az Európai Unió Bírósága hozza meg a későbbiekben.
A gyermekvédelmi törvényt 2021. június 15-én fogadta el a magyar Országgyűlés. A törvény eredetileg a pedofil bűnelkövetők elleni szigorításról szólt, de tartalmazott módosításokat az LMBTI-tartalmak megjelenítésére és népszerűsítésére vonatkozóan is, amit a kritikusok „homofóbtörvénynek” neveztek, mivel szerintük az a homoszexualitás és pedofília összemosását célozza.
Az Európai Bizottság a törvény elfogadását követően kötelezettségszegési eljárást indított, majd az elégtelen válaszok miatt a Bírósághoz fordult. Az ügyhöz az Európai Parlament és 15 tagállam is csatlakozott.
Az ügy részleteiről és a vélemény nyilvánosságra hozataláról a 24.hu cikkében olvashat bővebben.