Az alacsonyabb rangú tisztviselők bruttó 320 ezer forint körüli fizetése általános, gyakran több diplomával rendelkezők keresnek ennyit - számolt be róla a 24.hu. Ezzel szemben az államtitkárok, miniszterek és a miniszterelnök fizetése folyamatosan emelkedett.
Jelentős fizetésemelések a vezetők körében
2023-ban az államtitkárok fizetése 14 százalékkal, havi bruttó 2,65 millió forintra nőtt, míg a legtöbb miniszter illetménye 3,53 millióra emelkedett. A legmagasabb fizetésű tárcavezetők, mint Nagy Márton és Lantos Csaba, 27 százalékos emelést kaptak, így fizetésük már 6 millió 362 ezer forint. Orbán Viktor havi fizetése 6 millió 539 ezer forintra nőtt, ezzel az EU-s kormányfők közül az ő fizetése a legmagasabb az átlagbérhez képest.
Alacsony fizetések az államigazgatásban
Az államigazgatásban dolgozók reálkeresete folyamatosan csökken, 2018 óta csak egyszer, 2022-ben emelték átlagosan 10 százalékkal a fizetésüket. A közigazgatásban dolgozó közel 60 ezer munkavállaló többsége továbbra is a garantált bérminimum szintjén keres, ami jelenleg bruttó 326 ezer forint. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje a dolgozók alacsony fizetését.
"A túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják" – mondta Boros Péterné. Az alacsony fizetésekhez gyakran nem társulnak pluszjuttatások, és a munkába járás költségtérítése is minimális.
A közszolgák többsége nettó 210–220 ezer forint körüli fizetést kap, amely alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát. Az alacsony bérek és a megbecsülés hiánya miatt a munkavállalók gyakran szégyellik, hogy ilyen helyen dolgoznak. A keresettebb munkakörben dolgozók magasabb fizetést kapnak, ami komoly feszültséget okoz a közszolgák körében.
Elvándorlás és létszámhiány
Az MKKSZ folyamatosan jelzi a problémákat a kormányzat felé, és javaslatokat tesz a helyzet javítására. Legutóbb 25 százalékos éves bérfejlesztést javasoltak, hogy megállítsák az elvándorlást. A kormányzat azonban eddig nem reagált a javaslatokra.
Az államigazgatásban dolgozók gyakran szembesülnek a nadrágszíjhúzással, például nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy kiégett villanykörte cseréjéért is könyörögni kell. Az MKKSZ szerint a vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján választják ki, és büntetik azokat, akik szóvá teszik a problémákat.
Állami vállalatok: újabb spórolási intézkedések
Orbán Viktor egy augusztusi rendeletben előírta, hogy a 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságoknak spórolniuk kell a személyi jellegű ráfordítások terhére. A cégeknek az idei év hátralévő részében a személyi ráfordítások 5 százalékát kell megtakarítaniuk, ellenkező esetben a fennmaradó összeg kétszeresét kell megspórolniuk jövőre.
A közszolgáltatások körét ez a rendelet nem érinti, de a kisebb állami vállalatok esetében a spórolás nehézségeket okozhat, ami akár bércsökkentést vagy munkahelyek megszűnését eredményezheti. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a kisebb szereplőknél szinte lehetetlen tovább szorítani a kiadásokat.
