A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2023-ban már közel 115 ezer 65 évnél idősebb személy dolgozott Magyarországon, ami háromszorosa a 2010-es adatnak. A nyugdíjas korú munkavállalók száma az elmúlt években ugrott meg jelentősen, részben a kedvező jogszabályi változásoknak, részben a munkaerőhiánynak köszönhetően. Számos szektorban, így az egészségügyben és az oktatásban a szakemberhiányt a nyugdíjasok visszatérésével igyekeznek orvosolni.
A legtöbb 65 évnél idősebb munkavállaló a feldolgozó iparban (11,5 ezer fő), a kereskedelemben és gépjárműjavításban (11 ezer fő), az oktatásban (10,6 ezer fő), valamint az egészségügyben és a szociális ellátásban (8,5 ezer fő) dolgozik.
A Pénzcentrum cikke szerint a jelenség mögött összetett okok húzódnak meg. Sokan aktívan döntenek a munkaerőpiacon maradás mellett, mert fiatalnak érzik magukat, és szeretnének aktívak maradni. Ugyanakkor egyre többeknek a megélhetési kényszer diktálja a munkát, miután a nyugdíjuk nem fedezi a mindennapi szükségleteiket.
A magyar társadalom elöregedése miatt a nyugdíjasok tömeges foglalkoztatása néhány éven belül komoly kihívás elé állíthatja a gazdaságot és a szociális rendszert. A Pénzcentrum három lehetséges megoldást vázol fel a problémára:
1. A nyugdíjkiadások csökkentése: Ez a lépés valószínűleg a nyugdíjasok egy részének elszegényedését okozná.
2. A járulékterhek növelése: Ez a megoldás nem tűnik népszerűnek, tekintettel a már meglévő magas járulékokra.
3. A nyugdíjkorhatár emelése: Ez a leghosszabb távú megoldás, de komoly társadalmi és gazdasági átalakításokat igényelne.
A nyugdíjkorhatár emelése napirenden van a fejlett országokban is. Az OECD-országokban átlagosan 62 és 67 év között mozog a nyugdíjba vonulási életkor, de ez a szám a tervezett emelések hatására várhatóan növekedni fog. Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.
A Magyar Nemzeti Bank korábban javasolta a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését, ahogy ezt már Szlovákiában és Svédországban is bevezették.
A nyugdíjas korúak tömeges visszatérése a munkaerőpiacra összetett jelenség, amely komoly kihívásokat támaszt a magyar társadalom számára. A hosszú távú megoldás megtalálása széleskörű társadalmi és gazdasági párbeszédet igényel.
