Elindult a magyar dinnye értékesítése, a nyári időszakban várhatóan 125-130 ezer tonna görögdinnyét és a becslések szerint 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a hazai termelők a földekről. Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik a dinnyeszezon, vagyis sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs.
Magyarországon az átlagos éves fogyasztás 10 kg/fő körül alakul. A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20-25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, melynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül.
„Ez kiemelten fontos, mivel a belföldi piacot hazai áruval teljes mértékben ki tudjuk szolgálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet értékesíteni. Szerencsére még a szezon indulása előtt az európai országokból jó hírek érkeztek az exportpiaci kereslettel kapcsolatosan. Arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye egy részét” – ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.
Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről-évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus súlyú és alakú, magas minőségű, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező görögdinnye iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van kereslet.
Jónak ígérkezik a dinnyeszezon, vagyis sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs Fotó: Pixabay
A szakember elmondta: 2023-ban összesen 2870 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 10 százalékos területnövekedést jelent. Ezen a felületen mintegy 125-130 ezer tonna teremhet. A hazai görögdinnye nagyságrendileg 75-80 százalékát a hazai piacon értékesítik, a többit exportálják. A sárgadinnye termőterülete 315 hektár körül alakul, melyen előreláthatólag 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.
A dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős és gyors emelkedése. Évek óta nő az önköltség, amelyet eddig a gazdálkodók voltak kénytelenek lenyelni. A következő években pedig elkerülhetetlen, hogy a fogyasztói árakban is érvényesítsék valamilyen formában a költségnövekedést, ellenkező esetben egyre több dinnyetermesztő hagyhat fel a tevékenységgel.
Ám nemcsak ebben a szektorban okoz gondot az áremelkedés, hiszen a mezőgazdaság szinte minden területén megfigyelhető és gondot is okoz. A munkaerő költsége gyorsan emelkedik, drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag és a fólia is.
