A havonta, vagy más rendszereséggel fizetendő életbiztosítások esetében az átlagos szerződéses időszak 10-12 év, ehhez képest a szerződések mintegy fele nem „éri meg” a tartam végét. A nyugdíjbiztosításoknál - a 2014-től fennálló adókedvezmény miatt - valószínűleg jobb lesz a fennmaradási arány, de itt is van lemorzsolódás.
Nem túl jó a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében sem, hiszen csak a pénztártagok mintegy fele fizet rendszeresen. A Bankmonitor.hu nyugdíjszakértői szerint a szerződések idő előtti megszüntetése azonban komoly költséggel és pénzügyi veszteséggel járhat, ennek mértékével pedig sokan nincsenek tisztában.
Az idő előtti szerződésbontásnak számos oka lehet: nem volt elég megalapozott a döntésünk, amikor megkötöttük a szerződést, talán rosszul mértük fel az anyagi lehetőségeinket, vagy éppen gyorsan pénzre van szükségünk. Bármi is legyen az ok, mindenképp érdemes átgondolni, hogy a megszüntetés (szakszóval visszavásárlás) mellett milyen más lehetőségeink vannak még, ugyanis egy ilyen művelet jelentős pénzügyi veszteséggel járhat.
Amennyiben csak átmeneti pénzügyi problémák miatt nem tudjuk teljesíteni megtakarításaink rendszeres befizetéseit, akkor számos lehetőség közül választhatunk. Kérhetünk díjcsökkentést: ha van mód a fizetendő díj összegének csökkentésére, éljünk a lehetőséggel.
Díjfizetés szüneteltetése: a díjfizetés úgynevezett „szüneteltetése” jellemzően azt jelenti, hogy fél- vagy egy évig nem kell utalnunk a biztosítási díjat, tehát egy kis haladékot kapunk. A szüneteltetési lehetőséget általában akár többször is kérhetjük, a be nem fizetett díjakat pedig utólag nem kell pótolnunk.
Nem kérünk értékkövetést: lehetséges, hogy már az is segít, ha az adott évben elutasítjuk vagy nem vesszük igénybe az értékkövetési lehetőséget, azaz a fizetendő díj nem emelkedik majd az inflációkövetés miatt. Ez tipikusan az évforduló alkalmával történik.
A fenti lehetőségek közül bármelyiket választjuk, az alacsonyabb összegű vagy be nem fizetett díjak miatt értelemszerűen kisebb lesz a megtakarításunk, illetve az opciónak általában költsége is van. Feltétlenül ellenőrizzük azt is, hogy a különböző ügyfélbónuszok – ezek tipikusan az eltelt időszak hosszától függenek – jóváírását érinti-e a díjfizetés szüneteltetése. Ha igen, érdemes számolni!
Mit tehetünk akkor, ha tartósan romlik az anyagi helyzetünk? Ha eldöntöttük, hogy végleg nem akarunk tovább fizetni, de nincs szükségünk az addigi megtakarításaink elérhető részére, akkor a legjobb megoldás az úgynevezett díjmentesítés. Ezt általában 2-3 év eltelte után igényelhetjük, és ilyenkor a biztosítás díjfizetés nélkül, csökkentett szolgáltatásokkal marad fenn.
Nyugdíjbiztosítás esetén kamatostól vissza kell fizetni az addig igénybe vett adókedvezményt Fotó: Pixabay
A díjmentesítés a megfelelő opció akkor, ha már nem sok van hátra például a kamatadó-mentességig, vagy a nyugdíjcélú megtakarítások adójóváírásának visszafizetését szeretnénk elkerülni.
Ha nem kívánunk a továbbiakban fizetni, valamint az addig megtakarított pénzre is szükségünk van, akkor valóban nincs más út, mint a szerződés megszüntetése, visszavásárlása. Kis egérút azért itt is van: a legtöbb biztosító lehetővé teszi a rész-visszavásárlást vagy részleges pénzkivonást a szerződés számlájáról. Természetesen minél később bontjuk fel a szerződést, annál kedvezőbb feltételekkel tudjuk ezt megtenni.
Általában egy-két év után igényelhetjük, de az első években meglehetősen előnytelen feltételekkel, hiszen a biztosítók általában ekkor érvényesítik a költségeik legnagyobb részét. Ezen kívül elesünk az ügyfélbónuszoktól, amelyek pont a magas kezdeti költségek visszapótlását célozzák meg. Ráadásul, ha 10 éven belül bontjuk fel a szerződést, akkor ki kell fizetnünk a kamatadót is.
Jelentős veszteséget jelenthet az is, hogy nyugdíjbiztosítás esetén kamatostól vissza kell fizetni az addig igénybe vett adókedvezményt. A díjmentesítés és a visszavásárlás ezen felül költségekkel jár, érdemes tehát ezeket is figyelembe venni a döntés meghozatalakor.
