Újabb hatalmas költségű, ám a megtérülését tekintve igencsak kétséges világversenyt rendeznek szombattól hazánkban. Tény, hogy az atlétikai világbajnokság a harmadik legnagyobb sportesemény a nyári olimpia és a labdarúgó-vb után, de az elszálló kiadások miatt csak a földkerekség leggazdagabb városai vállalják a terheket.
Meg természetesen Budapest… Ugyanakkor mindenki biztos abban, hogy sikeres házigazdái leszünk a világbajnokságnak – reméljük, hogy atlétáink is helyt állnak -, ám a jelenlegi gazdasági helyzetünk, valamint a sportág hazai „népszerűsége” – a Gyulai Memoriálon kívül maximum a családtagok mennek ki a versenyekre – miatt nem biztos, hogy anyagilag valaha is megtérül az állam által a rendezésbe beleölt százmilliárdok.
Az atlétikai világbajnokság a harmadik legnagyobb sportesemény a nyári olimpia és a labdarúgó-vb után Fotó: MTI/Illyés Tibor
A versenyszámok döntő többségét a 246 milliárd forintból felhúzott Nemzeti Atlétikai Központban tartják, a nyolc napon át tartó viadal rendezési költsége további 70 milliárd forintba kerül. Hogy ez megtérül-e azt még nem tudni, a magyarok véleménye pedig jellemzően pártállástól függően alakul minderről.
A Publikus Intézet Népszava megbízásából készített felmérése szerint a kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy megtérülhet-e a 316 milliárdos rendezési költség, addig az ellenzékiek 84 százaléka úgy vélekedik, erre nincs esély. A budapesti lakosok csaknem háromnegyede (71 százalék) szintén kizártnak tartja, hogy a befektetett összeg megtérül.
A versenyszámok döntő többségét a 246 milliárd forintból felhúzott Nemzeti Atlétikai Központban tartják Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Egy biztos, újabb horribilis költségek mellett a stadiont visszabontják majd 15 ezresre, ami – mint fentebb írtuk – a sportág hazai, szinte semennyi nézőt vonzó helyzete miatt abszolút kihasználatlan lesz. Illetve a főváros nyerhet vele egy újabb szabadtéri koncerthelyszínt. Mondjuk a Groupama Aréna szinte közvetlen szomszédságában nem tűnik nyerő ötletnek.
