Már régóta tudjuk, hogy a háború velejárója, hogy a hadviselő felek általában elaknásítják a harcok helyszíneit. Ukrajna hatalmas kiterjedésű területén a szakértők 174 000 négyzetkilométerről feltételezik, hogy tele lehet taposóaknákkal. Hogy el tudjuk képzelni a veszélyeztetett terület nagyságát, annak leírjuk, ez nagyobb, mint Anglia, Wales és Észak-Írország együttvéve.
A múlt héten az ukrán gazdasági minisztérium közölte, hogy Oroszország teljes körű inváziója tavaly februári kezdete óta 724 embert robbantottak fel aknák, közülük 226-an meghaltak. A Human Rights Watch mindkét oldalt megvádolta azzal, hogy itt illegális gyalogsági aknákat használnak. Kijev válaszul azt mondta, hogy betartja a nemzetközi jogot, miközben megvédi magát.
A háború sújtotta Harkiv régióban időnként figyelmeztető táblák jelennek meg azon barna, kopár mezők mellett, amelyek mellett egykor a frontvonalak húzódtak. Sőt, manapság már nem ritka látvány az aknamentesítő egységek látványa, ahogy fémdetektoraikkal átvizsgálják lépésről lépésre az adott területet. Ugyanis ebben a régióban több aknát rejtettek el a küzdő felek, mint bárhol másutt Ukrajnában.
A régiót előbb elfoglalta a tavaly február 24-én Ukrajnára rontó orosz hadsereg – magát Harkovot nem sikerült bevenniük –, majd a szeptemberben megindult ellentámadás következtében visszafoglalták a régió nagy részét az ukránok. Az oroszok taposóaknákat telepítettek pozícióik védelmére és az ukránok lassítására.
Az aknák azonban legfeljebb arra lettek „jók”, hogy százával gyilkolják le vagy csonkítják meg a civileket. Balaklija kisvárosában, egy lakótömb melletti telken Olekszandr Romancev csapata már hat gyalogsági aknát talált. Korábban körülbelül 200-at fedeztek fel a közelben.
„A családom minden reggel felhív, hogy figyeljem, merre lépkedek. Hisz mindenki tudja, tavaly az egyik srácunk elvesztette a lábát” – mondja Olekszandr. Ő is megerősíti a szomorú tényt, tavaly szeptember óta 121 civil szenvedett súlyos sérülést aknától Harkiv régióban, míg 29-en veszítették el az életüket.
A környéken több mint 55 000 robbanóanyagot találtak, a környéken legelterjedtebb robbanószerkezetek az úgynevezett pillangóaknák. Csak három-négy hüvelyk szélesek, légcsavar alakúak, és egy rakétáról szórták szét őket. A nemzetközi jog tiltja a használatát, mert válogatás nélkül megsebesíthetnek és megölhetnek civileket. Ám ez, az orosz-ukrán háborúban senkit sem érdekel…
Szerhij egy kis daruval segített egy barátjának megpakolni az autóját, nem nagyon figyelt a közeli sárgabarackfára. Amikor feléje lépett, azon kapta magát, hogy hanyatt esik egy robbanástól.
„Azt hittem, egy gumiabroncs robbant fel. Aztán ránéztem a lábamra, és láttam, hogy hiányoznak a lábujjaim, a talpam összetört, vérzett” – idézte fel a BBC stábjának a közeli Izjumban lévő kórházi ágyán feküdve.
A férfi mindenét elveszítette a háborúban: az otthonát, a családját és a lábát. „Régebben egészséges voltam, mindkét lábammal jártam, csináltam dolgokat, vezettem az autómat. Egy pillanat alatt nem volt sem házam, sem pedig lábam” – sóhajtott nagy keserűséggel Szerhij.
Jurij Kuznyecov, egy tapasztalt traumatológus a tavalyi orosz megszállás alatt végig dolgozott, és ő volt az egyetlen orvos, aki az izjumi kórházban maradt. Azt mondja, minden héten ellát jópár olyan sérültet, akiket a taposóaknák tesznek rokkanttá.
„Egy végtag elvesztése vagy más sérülések nem a legrosszabb, ami egy akna felrobbanásakor történhet. Például a múlt héten volt két páciensünk, akik aknát fedeztek fel. Az egyik még itt van, a másik meghalt. A háború előtt, mint mindenki, én is sokat törődtem az élet anyagi dolgaival. Most már megértjük, hogy mindez mennyire átmeneti. A béke és az egészség a lényeg" – közölte a sebész.
A Világbank szerint Ukrajna aknamentesítése 37,4 milliárd dollárba fog kerülni.