A 2024-es fizikai Nobel-díjat két mesterséges intelligencia-kutató, John Hopfield, a Princeton Egyetem, valamint Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a gépi tanulás területén végzett úttörő munkájukért – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia Nobel-bizottsága kedden. Az elismerést a mesterséges neurális hálózatok és a gépi tanulás alapvető felfedezéseiért kapták - írta a Telex.
A Nobel-bizottság indoklása szerint Hopfield és Hinton „a mesterséges neurális hálókkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és invenciókért” érdemelték ki a díjat. John Hopfield az asszociatív memória alapelvét dolgozta ki, amely adatok tárolására és rekonstruálására alkalmas, míg Geoffrey Hinton olyan módszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi az adatokban rejlő tulajdonságok önálló felismerését.
A mesterséges neurális hálók fejlesztését az emberi agy szerkezete inspirálta. A két tudós munkája megalapozta a mesterséges intelligencia mai gyors fejlődését, és hozzájárult olyan technológiák megalkotásához, amelyek képek felismerésére, új mintázatok létrehozására, illetve anyagok fejlesztésére is használhatók.
Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke elmondta: „A díjazottak munkája már eddig is a legnagyobb hasznot hozta. A fizikában a mesterséges neurális hálózatokat rengeteg területen használjuk, például új, különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésében.”
A mesterséges intelligencia kutatásának úttörői mellett a Nobel-díjat korábban négy magyar tudós is megkapta, köztük legutóbb Krausz Ferenc, aki az attoszekundumos fényimpulzusok generálásáért kapott elismerést 2023-ban. A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én adják át, Nobel halálának évfordulóján.
