Az igaz, hogy a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a köztisztviselők – sorolhatnánk napestig – béremelésére egy fillére sincs a kormánynak, ám az NB I játékosainak nem kell aggódniuk, hogy az infláció felzabálja a keresetüket. Ugyanis játékban még érjük utol Európa legjobb bajnokságait, de fizetésben már a 18. helyen állunk. Persze csak a focisták esetében.
Az elmúlt 12 év pénzbősége, valamint a tehetős tulajdonosi kör lehetővé tette a piaci működésből fakadó kockázatok minimalizálása mellett azt is, hogy akár drágább külföldi játékosok leigazolásával is erősítsék a csapatok a keretüket. Ebben ugyan a Ferencváros kiemelkedik, ám ez nemcsak a zöld-fehérekre jellemző tendencia – írta az mfor.hu.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2021/2022-es pénzügyi évet összegző üzleti jelentéséből kiderült, hogy a magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését ebből a szempontból. Ugyanis a bérekre fordított kiadások tavaly elérték a 93 millió eurót, amivel bekerült a top 20 bajnokságba Európában belül.
A Ferencváros már nevesebb külföldi labdarúgókat is ide tud csábítani, igaz, nekik magasabb bért fizetnek Fotó: MTI/Kovács Tamás
Ezzel az összeggel – ami egy esztendő alatt 82 millióról emelkedett 93 millió euróra – már a norvég mellett az ukrán bajnokságot is maga mögé utasította a hazai elsőosztály. A növekedés mértéke egyébként most nem volt annyira kiugró, mint egy éve, "csupán" 14 százalékos, aminél nagyobb növekedés történt
- az olasz Serie A-ban (30 százalékos),
- a svéd élvonalban (24 százalékos),
- a norvég bajnokságban (22 százalékos),
- valamint a görög bajnokságban (16 százalékos).
Érdemes egy gondolat erejéig leszűkíteni a mezőnyt a régiónkra. Az UEFA listájáról a tágabban vett régiónkból négy ország bajnoksága fért fel: az osztrák 137 millió euróval, a lengyel 96 millióval, a magyar a maga 93 milliójával és az ukrán a 91 milliós kiadással.
A Puskás Akadémia a hozzájuk ömlő TAO-támogatás miatt van sokkal jobb helyzetben, mint a legtöbb magyar klub Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Az UEFA jelentése szerint tehát a 2021/2022-es szezonban 93 millió euró volt a bajnokságban szereplő csapatok bérekkel összefüggő teljes költése, ami a szezonvégi árfolyammal átszámítva 36,6 milliárd forintot tesz ki, vagyis csapatonként valamivel több mint 3 milliárd forintot. Ám ebben nemcsak a játékosok, hanem az egyéb alkalmazottak, orvosi stáb, edzők, irodai, adminisztrációs alkalmazottak fizetése is benne van.
A bérköltségnek az 58,5 százalékát tette ki a legutóbbi szezonban a játékosok fizetése, az egyéb alkalmazottakra pedig 41,5 százalék jutott. Vagyis a 93 millió euróból 54,4 millió euró a focisták fizetését fedezte, ez átszámítva 21,4 milliárd forint. Ez csapatonként 1,7 milliárd forintos kiadást jelent egy szezonra.
A magyar foci színvonalában ugyan messze nem, de fizetésben már a TOP 20-ba tartozik Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A Transfermarkt adatai szerint a 2021/2022-es szezonban az NBI-es csapatok átlaglétszáma 39 fő volt. Ennek segítségével pedig már könnyen kideríthetjük, hogy átlagosan egy NB I-ben játszó focista havi átlagfizetése 3,8 millió forint volt az UEFA adatai alapján. Ez pont egymillióval magasabb az egy évvel ezelőttinél - igaz, az átlagszám is egy fővel emelkedett ezen időszak alatt.
Ismerve a csapatok költségvetését, melyek a 12 csapat vonatkozásában 1,5 milliárd és 10-12 milliárd forint között mozog, jó eséllyel feltételezhető, hogy a kiemelkedő büdzséjű csapatoknál jellemző fizetések húzzák fel az átlagot. Vagyis a Ferencvárosé, a Fehérváré és a Puskás Akadémiáé, melyek anyagi lehetőségeik alapján bőven kiemelkednek a mezőnyből. Ők ugyanis jóval magasabb bérszinttel tudnak játékosokat igazolni, egy-egy játékos fizetése akár a havi 8-10 millió forintot is elérheti.
