A kulturális döntésekben a szakmának kell előtérbe kerülnie, a politikának pedig ki kell szorulnia onnan. Ezt mondta Nagy Ervin, a kultúráért felelős államtitkár szombat este egy kolozsvári panelbeszélgetésen. Szerinte a kultúrát a teljesítmény igazságának kell áthatnia, a területnek ugyanakkor sokszínűnek is kell lennie.
Az államtitkár Mattyasovszky-Zsolnay Bencével, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökével együtt vett részt a Paradigmaváltás az állam és a kultúra viszonyában című kerekasztal-beszélgetésen. Az eseményt a kolozsvári Planetárium kávézóban tartották, a moderátor Lovassy-Cseh Tamás volt. A két vendég az ő kérdéseire és a jórészt fiatalokból álló közönség kérdéseire válaszolt. Látogatásuk célja az volt, hogy „első kézből” tájékozódjanak az erdélyi helyzetről.
Szakemberek kerüljenek a politikai kinevezettek helyére
Nagy Ervin alapjognak nevezte a kultúrához való hozzáférést. Úgy fogalmazott: „a kultúrához való hozzáférés alapjog, ezért azt szeretné elérni, hogy a magyar gyermekeknek - bárhova is szülessenek" - hasonló lehetőségei legyenek a magyar kultúra megismerésére. Ehhez az államtitkár szerint infrastruktúrára és jól képzett szakemberekre van szükség. A szakértőket ezért vissza akarják „csatornázni” a döntéshozatalba, az előző kormány által kinevezett „politikai bizalmik” helyére.
„Ha a magyar Európához tartozó, magaskultúrával rendelkező nép akar lenni, a minőség kell, hogy döntő legyen, nem a politikai bekötöttség.” – mondta Nagy Ervin.
Úgy látja, hogy az eddigi egyoldalú finanszírozási rendszert mindenki számára elérhetővé kell tenni. Emellett foglalkozni kell a modern kor kihívásaival is, és stratégiákat kell kidolgozni a kezelésükre. Az államtitkár szerint a kultúrpolitikának a „szárnyra kapást” kell segítenie, elsősorban a fiatalok térnyerését kell támogatni.
Erdély mint a magyar kultúra része
Az Erdély-képéről szóló kérdésre Nagy Ervin elmondta, hogy nagyapja Erdélyből származik. A régióval kapcsolatos hiányérzetét színészként úgy pótolta, hogy sokat játszott Erdélyben. Szerinte Erdély olyan ízt ad a magyar kultúrának, amelyre mindenképp támaszkodni kell, ezért minden magyar művésznek azt ajánlja, hogy „merítkezzen meg benne”. Elmondta azt is, hogy felvidéki felesége, Borbély Alexandra színésznő révén megváltozott a viszonya a határon túli magyarsághoz.
Meggyőződése, hogy az erdélyi és a magyarországi értelmiség „egy és oszthatatlan kulturálisan”. Ezért a kulturális terület külhoni szereplőivel mellérendelt, partneri kapcsolatra törekszik.
„A kultúrának organikus egységnek kell lennie, és a kultúraszervezésnek természetes része kell legyen a kolozsvári független színjátszás támogatása is.” – mondta Nagy Ervin.
Mattyasovszky-Zsolnay Bence Erdély-élményei is a színházhoz kötődnek. Az NKA alelnöke szerint az erdélyi színházak „óriási innovációt” hoztak a magyar kultúrába. Az előző kormány örökségéről azt mondta, hogy a külhoni és a magyarországi támogatáspolitika között nem volt különbség: mindkettőre a „kézből etetés” volt jellemző. A beszélgetésen elhangzott, hogy a meghívottak szerint nagy a lemaradás. Az elmúlt időszakban sok mikroközösség és kritikus hangú kulturális tér került komoly hátrányba, ezeket újra kell éleszteni.
Teljesítményalapú elosztást ígér
Mattyasovszky-Zsolnay Bence nagyon fontosnak nevezte, hogy a kultúra alkotói és finanszírozói közvetlenül beszéljenek egymással. Elsősorban a határon túli kulturális szereplőknek üzente, hogy nem kell attól tartaniuk, hogy a valódi kulturális projektekre kevesebb pénz jut. Szerinte az elosztás csupán igazságosabb és teljesítményalapú lesz.
A meghívottak szerint a pályázati kiírások többsége Kárpát-medencei szintű, tehát nem különbözteti meg a magyarországi és a külhoni pályázókat. Azt szeretnék elérni, hogy egy kolozsvári fiatal művész ugyanakkora eséllyel induljon, mint egy budapesti. A nyertesekről szakmai kollégiumok döntenek, amelyeknek külhoni tagjai is vannak. Az indoklásuk szerint ha egységes magyar kultúráról beszélünk, a határon túli alkotóknak is részt kell venniük az elbírálásban.
A vendégek egy „NKA-stigmáról” is beszéltek, amelyet szerintük minél előbb meg kell szüntetni. Valódi kulturális munkát végző szereplők ugyanis arra panaszkodnak, hogy hátrányuk származik abból, hogy támogatást kaptak. A döntéshozók hangsúlyozták, hogy nem minden korábbi támogatás volt politikai indíttatású. A támogatottak átvilágításáról azt mondták, hogy nem „büntetőbizottság” végzi, hanem szakmai testület, ezért nem félni kell tőle, hanem örülni annak, hogy szakmai szempontok döntenek. Elhangzott az is, hogy 1,3 milliárd forint jön vissza, „amit ténylegesen kultúrára fognak fordítani”.
Az előző kormányzat „kultúrbűnöket” követett el
Az államtitkár szerint a kulturális kormányzat ki akarja egyenlíteni a különbséget a korábban támogatottak és a mellőzöttek között.
„Akik degeszre ették magukat, azoknak kevesebb jut, aki éhezik, annak több.” – mondta Nagy Ervin.
Nagy Ervin szerint az előző kormányzat „kultúrbűnöket” követett el: rengeteg pénzt pumpált a kultúrába, közben viszont egy sor lehetőséget elszalasztott. A lemaradások közül a fordítások hiányát emelte ki. Szerinte emiatt a magyar irodalom nincs jelen Európában, pedig két irodalmi Nobel-díjasunk is van.
Egy kérdésre válaszolva a román–magyar kulturális kapcsolatokról is beszélt. „Ezek a hidak fel lettek égetve, vissza fogjuk építeni” – mondta. Úgy véli, ebben a kultúrdiplomácia sokat tehet, és nagyobb aktivitást vár a Liszt-intézetektől is.
