Ma, azaz hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint ez az időszak a hitben való elmélyülésről, a kiengesztelődésről és a tudatos lemondásról szól.
Nem csak a húsról van szó
A püspöki konferencia közleményében arra is rámutatott, hogy a húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. Az ókori és középkori ember számára a hús fogyasztása ritka, ünnepi alkalom volt, így az erről való lemondás a bánat és az önmegtagadás szimbóluma lehetett.
A közlemény szerint a mai ember számára a „külső böjt” azt is jelentheti, hogy átgondolja, miről tud lemondani Isten előtti tiszteletből. Ez lehet akár egy szokás, egy kényelmi rutin, vagy valamilyen – túlzásba vitt – fogyasztási forma is.
Hogyan alakult ki a böjti időszak?
A negyvennapos böjt a IV. században vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot, mivel ezen a napon Jézus feltámadását ünneplik, az egyház nem tekinti böjti napnak. Ezért a VII. század óta szerdával – vagyis hamvazószerdával – kezdődik a nagyböjt, és húsvét vasárnapig tart.
A böjt a XI. századig nagyon szigorú volt: a hívők késő délutánig nem ettek semmit, és húst, tejterméket, tojást sem fogyasztottak.
Ma enyhébb, de még mindig kötött
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdán és nagypénteken továbbra is szigorú böjtöt ír elő.
A 18 és 60 év közötti hívek ilyenkor csak egyszer ehetnek jóllakásig, és kétszer vehetnek magukhoz kisebb étkezést.
E két napon, valamint a nagyböjt többi péntekén a 14 év feletti hívőket arra kéri az egyház, hogy ne fogyasszanak húst.
A görögkatolikusoknál korábban kezdődik
A görögkatolikus egyházban a böjti időszak már a hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik. Ez az időszak náluk hosszabb, de ugyanúgy a lelki megtisztulás és a húsvétra való felkészülés jegyében telik.
