Szörényi Levente, a magyar könnyűzene legendás alakja volt Veiszer Alinda videós interjúsorozatának legutóbbi vendége. A 78 éves zenésszel folytatott beszélgetés legfőbb, folyton visszatérő témája az István a király volt. Szörényiből elmondása szerint a talán legnépszerűbb magyar rockopera újrafeldolgozása nem hozza elő a nosztalgiát, mert alapvetően a rendezés, a megjelenítés újdonságaival van elfoglalva – írta a Telex.
Állítja, nem az ő dolga nosztalgiázni, hanem a közönségé. Szörényi úgy véli, „a közönség egy része nem akarja megérteni, hogy a Vikidál már nem tudja elénekelni Koppány szerepét”. Az 1983-ban bemutatott István, a király legnépszerűbb szerepe egyébként nem Koppányé, hanem Rékáé (a pogány törzsfő megkeresztelt lányáé), a szereplőválogatáson arra szoktak a legtöbben jelentkezni.
Az idén negyven éves rockoperát az államszocialista kultúrpolitika vezetője, Aczél György is „zseniális”-nak tartotta, és azt mondta róla, hogy „a Nemzeti Színházban a helye” . Szörényi némi keserűséggel hangjában elevenítette fel, hogy az előadásról filmfelvétel olyan rossz minőségű volt, hogy ezen lényegében megbukott az István a király nyugati bemutatójának lehetősége.
Szörényi Levente szerint a közönség egy része nem akarja megérteni, hogy a Vikidál már nem tudja elénekelni Koppány szerepét Fotó: Wikipedia
Szörényi úgy jellemezte a politikailag tőle igen távol álló egykori szerzőtársát, Bródy Jánost, hogy ő egy „bozótharcos és ideologista”, ezért szerinte addig fogja folytatni a zenélést, amíg bírja. Szörényi saját meglátása szerint a zenének rendel mindent alá, ezért a Fonográf 2018-as koncertjével zenészként lényegében nyugdíjba vonult.
Az István a királyba hiába látják bele egyesek a rendszerváltás előhírnökét, Szörényi szerint „gondolt a fene” 1983-ban a rendszerváltásra. A darab átütő sikere „betakarta”, egy ideig nem tudta, hogyan tud majd továbblépni, kétségeit – a két dal kivételével teljesen az ő szerzeményeit tartalmazó – Végtelen úton című 1986-os szólóalbumba írta bele.
Az István a királyt egyébként a határon túl csak 2003-ban mutatták be először, Csíksomlyón; Szörényi szerint az akkori magyar jobboldal és a darabot „pogány ihletésűnek” tartó egyház ellenkezése miatt. Végül egyébként Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök „tárgyalta le” a bemutatót Adrian Năstase akkori román miniszterelnökkel, a bemutatón pedig Szörényi egyetlen fideszes politikussal sem találkozott.
Kereskedelmi tévékhez egyetlen tehetségkutató zsűrijébe sem hívták, de nem is menne, mivel nem szeret „bohóckodni” Fotó: Veiszer Alinda műsora
A siker az István a királyig nem járt együtt a pénzzel; kölcsönökre szorult, előre felvette a jogdíjait – ami „sörözésre elég volt, de családalapításra már nem”. Már egy 1991-es interjúban is felszólalt a pénz hajhászása ellen, elmondása szerint igyekszik tartózkodni a vásárlástól „a saját lelki tisztasága és egyensúlya megőrzésére” érdekében.
Kereskedelmi tévékhez egyetlen tehetségkutató zsűrijébe sem hívták, de nem is menne, mivel nem szeret „bohóckodni”, és nem is szimpatikus neki az, hogy volt olyan jelentkező, akit megaláztak. A tehetségkutató műfajával egyébként nincs baja, az István a király jubileumi változatához is rengeteg énekest hallgattak meg.
