Február 5-én érvényét veszti az Új START fegyverzetkorlátozási egyezmény, amellyel négy évtized után először maradhat szerződés nélkül a világ két legnagyobb nukleáris hatalma, az Egyesült Államok és Oroszország. A két ország együttesen a globális atomfegyver-készlet közel 90 százalékával rendelkezik.
A megállapodást 2010-ben Prágában írta alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, az előzőleg lejárt START–I szerződés helyébe lépve. A hidegháború utáni leszerelési folyamat csúcspontját jelentő START–I még az idősebb George Bush és Mihail Gorbacsov nevéhez kötődött, és a stratégiai nukleáris fegyverek mintegy négyötödét vonta ki.
Miért nem hosszabbítanak?
Az Új START az indítható hordozóeszközök és a hadrendben tartott robbanófejek számát is korlátozta, valamint kölcsönös ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazott. Ezek végrehajtását Oroszország 2023-ban felfüggesztette, de a szerződésből formálisan nem lépett ki, a korlátokat addig betartotta.
Donald Trump ugyanakkor egyértelművé tette: Kína bevonása nélkül nem kíván új megállapodást, miközben Peking gyors ütemben növeli nukleáris kapacitásait. Az amerikai elnök álláspontja szerint, ha a szerződés lejár, „majd kötnek egy jobbat”.
Mi jön a fegyverzetkorlátozás helyett?
Az Egyesült Államok friss védelmi stratégiájában nem szerepel a fegyverzetkorlátozás, ezzel szemben hangsúlyos elem a nukleáris arzenál modernizációja és egy új, kiterjedt rakétavédelmi rendszer terve. Az úgynevezett Arany Kupola koncepció sokak szerint a Ronald Reagan nevéhez kötött csillagháborús programot idézi.
Az Új START lejártával nincs jogilag kötelező érvényű korlát az amerikai és az orosz atomfegyverek számára, ami új fejezetet nyithat a globális nukleáris versenyben, és hosszabb távon tovább növelheti a stratégiai bizonytalanságot.
