Zárt ajtók mögött tárgyalta az Európai Parlament különbizottsága a brüsszeli magyar kémbotrány ügyét – az eseményről semmilyen hivatalos közleményt nem adtak ki, és még a résztvevők közül is sokan csak találgatták, mi zajlik a háttérben. A meghallgatáson források szerint egy rejtett tanú – az egyik uniós intézmény alkalmazottja – osztotta meg tapasztalatait, aki korábban maga is a magyar hírszerző hálózat célpontja volt - írta a HVG/Eurologus.
A botrányt belga, német és magyar újságírók közös oknyomozása tárta fel: a hírek szerint az EU-hoz akkreditált magyar Állandó Képviselet éveken át egy beépített hálózatot működtetett Brüsszelben, amely uniós intézményekből próbált belső információkat kiszivárogtatni – különösen a Magyarországot érintő ügyekről. A hálózatot később felszámolták vagy átszervezték, miután több amatőr hibát is elkövettek, amelyek felkeltették a belga hatóságok figyelmét.
A mostani zárt meghallgatáson a tanú kilétét nem fedték fel – arcát elhomályosították, és online jelentkezett be. Több forrás szerint azonban hitelesen erősítette meg az oknyomozó cikkekben leírtakat, különösen a kísérleteket, amelyek során magyar diplomaták igyekeztek uniós alkalmazottakat megkörnyékezni.
A vita időnként feszült hangulatban zajlott – a beszámolók szerint a fideszes képviselők és a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Molnár Csaba között éles szóváltások alakultak ki.
A brüsszeli kémbotrány vizsgálata ezzel azonban nem zárult le. Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói továbbra is vizsgálóbizottság felállítását sürgetik, amely mélyrehatóan kivizsgálná a magyar kémtörténet hátterét és szereplőit. A testület akár további meghallgatásokat is tarthat, és egy részletes jelentésben értékelhetné, sérült-e az EU intézményeinek biztonsága.
A történet egyik kulcsszereplője lehet Várhelyi Olivér, jelenlegi magyar uniós biztos, aki a gyanúsított időszakban a magyar Állandó Képviselet vezetője volt. Várhelyi Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek azt nyilatkozta, semmiről sem tudott, de az Európai Bizottság ettől függetlenül egy belső munkacsoportot állított fel annak feltárására, hogy a magyar hálózat tevékenysége okozott-e biztonsági kárt vagy információszivárgást az uniós intézményekben.
