A keresetet a magyar kabinet július 11-én nyújtotta be, az ügyet augusztus 25-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, miután a luxembourgi Törvényszék befogadta. A kormány a Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozatát támadja, amely előírta, hogy a zárolt orosz eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell irányítani - számolt be róla a Portfolio.
Ez évi 3–5 milliárd eurós forrást biztosítana Ukrajna katonai támogatására. Az EPF eddig is több mint 11 milliárd eurót utalt Kijevnek fegyverekre és hadianyagra.
A magyar érvelés és a Tanács álláspontja
A kormány keresete szerint az eljárás sértette az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit, és a döntésről készült jegyzőkönyv sem tükrözi pontosan a folyamatot. A kabinet azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg a 2025 februárjában elfogadott végrehajtási döntést is.
Az EU Tanácsa és több tagállam jogi érvelése szerint azonban az orosz vagyon hozamának felhasználása nem jelent új költségvetési kötelezettséget, ezért nem szükséges hozzá egyhangú döntés. Ez tette lehetővé, hogy a februári döntést a magyar vétó nélkül is elfogadják.
Több évig húzódhat a per
A jogi eljárás több lépcsős: írásbeli szakasszal indul, majd főtanácsnoki indítvány, tárgyalás és ítélet következhet. Az ügy évekig tarthat, és akár a luxembourgi Törvényszékről az Európai Unió Bíróságára is kerülhet. Addig a támadott döntés érvényben marad, vagyis a kifizetések folytatódhatnak.
A tét jelentős: a zárolt orosz jegybanki eszközök állománya 200 milliárd euró körül van, főként a belga Euroclear-nál. Ennek hozama évente több milliárd euró, amely az új szabályozás szerint katonai és részben civil célokra kerülhet Ukrajnához.
A bírósági döntés precedensértékű lehet: ha a magyar kormány keresete sikerrel jár, az a jövőben megnehezítheti a hasonló eljárások megismétlését, ha viszont elutasítják, akkor könnyebben kikerülhetik a tagállamok a vétójogot ilyen ügyekben.
